Bonnban elhangzott nyilatkozatában Merkel annak a nézetnek adott hangot, hogy rendívül igényes programról van szó, amely a kialakult válság tartós megoldását célozza. A kancellár szerint Görögország hosszú és minden bizonnyal fájdalmas és nehéz út előtt áll, de ez a szükséges út.
A német kancellár a Bild am Sonntag című lap vasárnapi számában, még az egyezmény bejelentése előtt nyilvánosságra hozott interjújában a legfőbb tanulságként azt említette, hogy szigorítani kell az euróval kapcsolatos stabilitási kritériumokat. Merkel azt is lehetségesnek tartotta, hogy a jövőben - legalábbis átmenetileg - megvonják a szavazati jogot az euróövezet bármelyik olyan államától, amelyik nem tesz eleget kötelezettségeinek. A kancellár nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szigorítani kell a szankciókat azon országokkal szemben, amelyek vétenek az euró stabilitási szabályai ellen. ennek érdekében a fennálló szerződések módosítására van szükség - jelentette ki Merkel, utalva arra, hogy német kezdeményezésre az Európai Unión belül munkacsoport foglalkozik majd mindezzel.
A német kormány vezetője ezúttal sem említett összeget a segélycsomag nagyságával kapcsolatban, Berlinben azonban tartják magukat azok az értesülések, amelyek szerint mintegy 120 milliárd euróról van szó. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy a segélyprogram időtartama három év. Ugyancsak a korábbi értesülések szerint Németországra ebből idén legkevesebb 8,4 milliárd euró jutna, a három év alatt összesen pedig 30-40 milliárd, Merkel ugyanakkor erre szintén nem utalt. Azt viszont hangoztatta, hogy a német szerepvállalás nem az adófizetők pénzéből, azaz nem a költségvetésből történik, hanem egy olyan hitelkonstrukcióval, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt - az állam garanciavállalása mellett - zajlik majd.
A kancellár a történtek ellenére az eurót sikertörténetnek nevezte, és azt hangsúlyozta, hogy exportországként abból Németországnak is rendkívül sok előnye származik. Szakértőkre hivatkozva annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy Portugália, Spanyolország és Írország nem juthat Görögország sorsára. Szavai szerint az említett országok jobb helyzetben vannak, mint Görögország, ugyanakkor látják azt is, hogy Athén a vállalt kötelezettségekkel nehéz út előtt áll. Ezért - mint vélekedett - mindent elkövetnek majd annak érdekében, hogy elkerüljék Görögország sorsát, sőt máris takarékossági intézkedéseket helyeztek kilátásba.
Ami a görög támogatással kapcsolatos berlini "menetrendet" illeti, hétfőn rendkívüli ülést tart a német kormány, hogy végleges formába öntse a német szerepvállalással kapcsolatos törvénytervezetet. Azt várhatóan azonnal a parlament elé terjeszti, és jóváhagyását a hét végéig várja.
A német koalíciós partnerek közül a liberálisok korábban fenntartásaikat hangoztatták a tervezett támogatási csomaggal szemben, és az ellenzéki pártok is határozott garanciákat követeltek annak elkerülésére, hogy a német közreműködés további terheket rójon az adófizetőkre. Nem támogatta egyöntetűen Athén megsegítését a kancellár pártja, a konzervatív CDU sem.