eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Tovább csökkent a brit konzervatívok előnye

Tovább csökkent a vasárnap ismertetett legújabb felmérések szerint az ellenzéki brit Konzervatív Párt támogatottsága, elsősorban azért, mert sokan tartanak a toryk által szükségesnek nevezett gazdasági megszorító intézkedésektől, így adóemelésektől.

A The Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett friss közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy a konzervatívok tábora most 37 százalékos, egy ponttal kevesebb, mint a múlt héten. A kormányzó Munkáspártra változatlanul 33 százalék voksolna.

Ez a megoszlás a brit választókörzeti aritmetika alapján azt jelentené, hogy a néhány hét múlva esedékes parlamenti választásokon az 1997 óta hatalmon lévő Labour maradhatna a legnagyobb párt az alsóházban, jóllehet nem lenne abszolút többsége.

A konzervatívok sokáig igen jelentős, kétszámjegyű támogatottsági előnye az utóbbi néhány hétben szinte teljesen elolvadt.

A brit választási rendszerben - amelyben csak egyéni jelöltekre voksolnak, és az a jelölt kerül be a parlamentbe, aki az adott körzetben a legtöbb egyéni szavazatot kapta - nagyon ritka a koalíciós kényszer, az esetek zömében egypárti többségi kormány alakul. Legutóbb 1974-ben, Edward Heath konzervatív kormányának idején fordult elő, hogy a választások után egyik pártnak sem volt többsége az összes alsóházi frakció együttes létszámához képest. Akkor még ugyanabban az évben újabb választást írtak ki, amelyet hajszálvékony többséggel a Harold Wilson vezette Munkáspárt nyert meg.

A jelenlegi helyzetben, amelyben szintén alsóházi "döntetlen" látszik valószínűnek, minden figyelem a harmadik legnagyobb parlamenti erőre, a Liberális Demokratákra irányul.

Nick Clegg, a párt első embere a Financial Timesnak a minap azt mondta: pártja megpróbálna együttműködni akár a Munkáspárttal, akár a konzervatívokkal, ha egyikük sem kerülne többségbe. Clegg nem beszélt nyíltan koalícióról. A Liberális Demokraták mind a Labournek, mind a toryknak kemény ellenzéke az alsóházban.

A választók elsősorban a konzervatívok által kilátásba helyezett költségvetési megszorításoktól tartanak. Arra a kérdésre, hogy szerintük melyik párt emelné az adókat nagyobb valószínűséggel, a felmérésbe bevontak 37 százaléka azt válaszolta, hogy a konzervatívok, és csak 26 százalékuk nevezte meg a Munkáspártot.

A válaszadók 50 százaléka vélekedett úgy, hogy a toryk nagyobb mértékben csökkentenék az alapvető közellátásokra szánt kiadásokat, mint a Labour. Mindössze 14 százalék azok aránya, akik szerint a Munkáspárt hajtana végre nagyobb megszorításokat ezen a téren.

A csillagászati összegeket felemésztő gazdaságösztönzés és banki tőkepótlás nyomán a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási deficit a kormány előrejelzése szerint is eléri a 12,6 százalékot. Független elemzők szerint azonban a valós hiány közelebb lesz a 14 százalékhoz.

A Labour-kormány négy év alatt tervezi a hiány megfelezését, a Konzervatív Párt szerint viszont azonnal hozzá kell kezdeni a deficit felszámolásához. A konzervatívok már közölték: ha a választások után kormányra kerülnek, ötven napon belül új "vészköltségvetést" terjesztenek be.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×