Hegedűs Csilla, a romániai művelődésügyi miniszter tanácsadója az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy a Kelemen Hunor által vezetett szaktárca jelenleg fontolgatja, elindítsa-e a hosszas eljárást.
A tanácsadó szerint amennyiben sikerülne a világörökség részévé nyilváníttatni Verespatakot, akkor a település fokozottabb védettségnek örvendene. Első lépésként a román minisztérium esetleges kérése úgynevezett várakozó listára kerülne. Amennyiben az UNESCO megalapozottnak tartja a román állam kérését, akkor a bukaresti hatóságoknak költséges dokumentációt kell összeállítaniuk a végleges elismerés érdekében.
A tanácsadó hozzátette: Kelemen Hunor miniszter fontosnak tartja, hogy a verespataki templomokat, temetőket ne költöztessék el, és őrizzék meg a település kulturális örökségét. A miniszter a héten kijelentette, hogy Verespatak számára közép- és hosszútávon a bányászatnál sokkal jövedelmezőbb megoldásokat is lehetne találni. Jelenleg ugyanis a településen nagyon magas a munkanélküliség az egykori állami bánya bezárása miatt.
A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nevű kanadai-román vegyes vállalat már több mint tíz éve próbálja megszerezni az engedélyeket a román államtól, hogy megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját az ott rejlő 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A vállalat ciántechnológiát alkalmazna, és felszámolná a települést, ami romániai és magyarországi civil, valamint tudományos szervezetek és egyházak tiltakozását váltotta ki.