eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Erősítik a brüsszeli EU-negyed rendőri védelmét

Külön rendőrőrsöt hoznak létre az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában, és az egész EU-negyedben erősítik a rendőri jelenlétet a túlzottan elszemtelenedett bűnözők, főként rablók megfékezése érdekében - olvasható brüsszeli médiabeszámolókban.

A belga fővárosban már hosszú évek óta meglehetősen gyakoriak a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények. Ezer lakosonként már 2004-ben 11,2 betörést követtek el, miközben Berlinben csak 1,8, Párizsban 5,5, és Londonban is csupán 8,5 betörést. Az utóbbi időben azonban megszaporodott a nyílt utcán, fényes nappal elkövetett rablások száma is, főként az uniós negyedben.

Az egymilliósra duzzadt város lakosainak 40 százaléka külföldi. Itt van az Európai Unió, a NATO, valamint számos más nemzetközi intézmény, szervezet székhelye, illetve más székhelyű intézmények és szervezetek jelentős részének van Brüsszelben képviselete. Az itt lakó külföldiek a társadalmi-jóléti skálán a legkülönbözőbb helyeket foglalják el, és ők képviselik e skála szélsőértékeit is: egyaránt közülük kerülnek ki a kiválóan fizetett uniós csúcstisztviselők vagy lobbisták, és a sokgyerekes, nincstelen bevándorlócsaládok.

A Schuman-negyednek is nevezett városrészben, ahol egymást érik az uniós intézmények irodaházai, az utcakép jellegzetes eleme a jól öltözött eurokrata hölgy vagy úr, aki elszánt tekintettel, fontossága teljes tudatában siet valahová, vállán laptoptáskával vagy kezében szembeszökően méregdrága aktatáskával, és közben telefonál vagy elektronikus szervezőjét nyomkodja, hogy drága idejéből egyetlen percet se töltsön haszontalanul. Valamelyik zsebében biztosan rejtőzik jól tömött pénztárca, szerencsés esetben nem csupán azonnal letiltható bankkártyákkal, hanem némi készpénzzel is. Ideális célpontja az utcai rablónak.

Néhány héttel ezelőtt az Európai Bizottság székházának, a Berlaymont épületnek a közvetlen közelében, néhány másodperc alatt rabolták ki Angelika Niebler német EP-képviselőt, de mások is áldozatul estek a villámgyorsan lecsapó bűnözőknek. Az uniós emberek panaszai elértek Jerzy Buzekhez, az Európai Parlament elnökéhez, aki nyilvánosan is szóvá tette ezt az egyre súlyosabb gondot. Magában az EP-székházban is volt már bankrablás, ráadásul nem is sikerült elfogni a tettest.

Freddy Thielemans, Brüsszel polgármestere úgy határozott, hogy több sarki rendőrt vezényelnek az EU-negyedbe, az EP épületében pedig külön rendőrőrsöt állítanak fel. Felvetette ugyanakkor a polgármester, hogy maguk az uniós intézmények is hozzájárulhatnának valamelyest a felmerülő plusz költségek fedezéséhez.

A rendőröknek eddig is hallatlanul sok munkájuk adódott az EU miatt. E munkának talán a leglátványosabb része, amikor csúcstalálkozók idején a motoros felvezető rendőrök hallatlan profizmussal biztosítják a delegációs konvojok közlekedését, és közben alig tartják fel a "köznép" forgalmát. Két előfutó rendőrmotoros rendszerint alig néhány másodperccel a konvoj érkezése előtt száguld be a kereszteződésbe, egy pillanat alatt leállít mindenkit, már érkeznek is az elegáns autók, és amint az utolsó elsöpört, a motoros rendőrök búcsút intenek, és vágtatnak tovább. A következő sarkot két másik társuk biztosítja, de utána már ismét az első pároson a sor.

Igaz, legutóbb homokszem került a gépezetbe. A normális forgalom akadályozásának minimumra csökkentése érdekében olyannyira mellékes lett magának az autókonvojnak a védelme, hogy néhány környezetvédő, autójának szélvédője mögött elhelyezett, hamisított delegációs kartonlappal simán "becsusszant" a konvojba, így aztán volt nagy meglepetés - erőszak azonban nem - a vörösszőnyeges érkezésnél.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×