Amint arról az InfoRádióban korábban beszámoltunk, Franciaországban az elmúlt években számos település - kisebb nagyobb városok, falvak, sőt megyék - vettek fel kifejezetten kedvezményesnek minősülő, általában változó kamatozású hitelt a pénzt korábban két kézzel szóró bankoktól. A gazdasági válság kirobbanását követően aztán kiderült, hogy ezek a kölcsönök - éppen a megváltozott, azaz az égbe ugrott kamatok miatt - a helyi közösségek létét fenyegetik, és azóta "mérgezett hiteleknek" nevezik azokat, és mindenki igyekszik tőlük szabadulni.
Azt, hogy pontosan hány település érintett, egyelőre meglehetősen sűrű homály fedi, melynek kialakulásához maga a kormány is hozzájárult. A gazdasági minisztérium illetékesei még néhány napja is "minimálisnak" nevezték azoknak az önkormányzatoknak a számát, amelyek "mérgezett" kölcsönt vettek fel. Christine Lagarde gazdasági miniszter szerint számuk nem haladja meg az ötvenet, ami az 56 ezer francia településnek valóban "csupán a töredékét" képezi.
Az ellenzéki szocialisták, valamint az elemzők egy része azonban úgy véli, a valóság ennél sokkal súlyosabb. Úgy tudják, csak a helyi önkormányzatok pénzének kezelésére szakosodott, amúgy a gazdasági válság kirobbanásakor csaknem csődbe ment belga-francia Dexia bank mintegy négyezer "toxikus szerződést" kötött Franciaországban.
Az ügy kapcsán ráadásul egy újfajta vita is kibontakozóban van: a mérgezett hitellel nyakig eladósodott, Párizzsal közvetlenül határos Seine-Saint-Denis megye szocialista elnöke például azt mondja, az államnak sokkal alaposabban ellenőriznie kellett volna, hogy milyen szerződéseket írnak alá a települési önkormányzatok. És bár ezt az érvet a gazdasági tárcánál azzal söpörték le az asztalról, hogy az önkormányzatok autonómiájáról rendelkező törvény ezt nem teszi lehetővé, egy most nyilvánosságra hozott jelentés a Fillon-kormányt magyarázkodásra kényszerítheti.
A l'Express című hetilap arról számolt be ugyanis, hogy egy az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésére szakosodott iroda már 2007-ben figyelmeztette a pénzügyminisztériumot a települések rossz adósságstruktúrájának problémájára, ám az illetékesek akkor azt mondták, a kérdés nem aktuális.
A legérintettebb települések az elmúlt másfél évben a legkülönbözőbb módokon igyekeztek magukon segíteni: a dél-közép franciaországi, kétszázezres Saint-Etienne város vezetése például a bíróságtól kérte a Deutche Bankkal megkötött 20 millió eurós hitelszerződése semmissé nyilvánítását, a polgármester szerint ugyanis a pénzintézet nem tájékoztatta a szerződést aláíró elődjét a kölcsön kockázatairól.
A kormány által most kinevezett mediátornak mindenesetre nem lesz könnyű dolga: nem csak a pereskedő feleket kell újra tárgyalóasztalhoz ültetnie, hanem el kell fogadtatnia a bankokkal azoknak a polgármestereknek a kérését, akik hiteleik átütemezését, sőt kifejezett átalakítását követelik.