Vádat emeltek Németországban egy magyar zsidók lemészárlásával gyanúsított férfi ellen - jelentette be kedden a duisburgi tartományi bíróság. Azzal vádolják a 90 éves, Duisburgban élő Adolf Stormst, hogy a náci SS tagjaként 1945 márciusa végén, a II. világháború vége előtt nem sokkal részt vett 58 magyar zsidó munkaszolgálatos lemészárlásában a burgenlandi Németlövő (Deutsch Schützen) faluban. Noha a bíróság nem nevezte meg a vádlottat, médiajelentésekben szerepel a neve, és az, hogy az SS ötödik - "Viking" - páncélos hadosztályában szolgált.
A németlövői mészárlás a Burgenlandban történt öldöklések egyik láncszeme volt 1945-ben - mondta az InfoRádió által megkérdezett történész, aki hozzátette: március 24-én érkezett meg a kiürítési parancs, amelynek értelmébe "a még mozdítható felszerelést és a még bevethető izomerőt" át kellett csoportosítani és szállítani Felső-Ausztriába, az úgynevezett alpesi erőd kiépítéséhez.
A legtöbb helyen halomra lőtték azokat, akik nem voltak jó állapotban, ez történt Németlövőnél is - magyarázta Szita Szabolcs. A magyar munkaszolgálatos csoportokat SS parancsnokok vagy altisztek őrizték, ők rendelték el az öldökléseket is.
A holokausztkutató elmondta: bár sok SS gyilkost kézre kerítettek és hadifogolytáborba vittek, elengedésük után akár saját nevükön is élhettek tovább. Legfőképpen azok bújhattak el a felelősség elől, akiknek nem szerepelt a nevük a körözöttek listáján. Jó néhányuknak sikerült Dél-Amerikába menekülniük, és új életet kezdeniük - tette hozzá.
Szita Szabolcs úgy véli: keresni, üldözni és büntetni kell a felelősöket, mert az SS-esek gyakran az utolsó percig gyilkoltak, ha pedig nem volt idejük mindenkivel végezni, akkor felgyújtották az épületeket. Ezek a magukból kivetkőzött, embereknek alig nevezhető gyilkosok megérdemlik a felelősségre vonást - hangsúlyozta a történész.
A németlövői mészárlás áldozatainak földi maradványait 1995-ben találta meg egy tömegsírban egy ausztriai zsidó szervezet. Később emléktáblát helyeztek el a helyszínen. A vádlott a háború után amerikai hadifogolytáborba került, de 1946-ban szabadon engedték. Megváltoztatta neve írásmódját, ami nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sokáig rejtőzködni tudott.
Storms nem szerepel azon a listán, amelyet a Simon Wiesenthal Központ vezet a legkeresettebb náci háborús bűnösökről, de az intézet igazgatója, Efraim Zuroff nagyon elégedetten nyilatkozott a férfi vád alá helyezéséről. A most 90 éves Adolf Stormsra a telefonkönyvben talált rá egy bécsi egyetemista.
A bíráknak két hetük van arra, hogy eldöntsék: a vádlott elleni bizonyítékok alapján megindítható-e ellene egy per. Ha igen, úgy akár életfogytig tartó börtönbüntetésre is ítélhetik.
Hanganyag: Herczeg Zsolt