Nem lévén hivatalos jelölés, csak a nyilatkozatokból és a találgatásokból lehet következtetni arra, hogy mekkora a háttérben a versengés a most létrejövő uniós csúcsposztokért.
Az Európai Unió állam- és kormányfői csütörtök este munkavacsorán próbálnak majd kompromisszumra jutni a jelöltekről, akikből nincs hiány. Az elmúlt hónapokban 8-8 politikus neve vetődött fel, akiből az Európai Tanács elnöke, illetve a közösség kül- és biztonságpolitikai főképviselője lehet.
Az állam- és kormányfői tanács élére 2,5 évre megválasztandó elnöknek legelőször Tony Blair volt brit kormányfőt emlegették. A britek továbbra is mellette érvelnek, ő azonban elvérezhet, elsősorban a németek ellenállása miatt. Jo Leinen EP képviselő nyilatkozata legalábbis erre utalt. "Az elnök csak olyan országból jöhet, ahol minden EU-jogot alkalmaznak, amely ország tagja a Monetáris Uniónak, aláírta a schengeni egyezményt, és alkalmazza az Alapvető Jogok Chartáját" - jelentette ki.
Ezek egyike sem igaz Nagy-Britanniára. Így viszont feltehetőleg a németek nem támogatnák David Miliband külügyminiszter főképviselővé választását sem.
Igaz, Angela Merkel kancellár egyelőre nem fejtette ki a véleményét, a francia államfő viszont közölte, hogy Párizs és Berlin közösen állít majd jelölteket. Angela Merkel erről sem beszélt.
Nicolas Sarkozy támogatja Tony Blair jelölését, a legtöbben viszont a Benelux országokra tekintenek. Erős jelöltnek számít Jean-Claude Juncker luxemburgi, Herman Van Rompuy belga és Jan Peter Balkenende egykori holland miniszterelnök is. Bejelentkezett a posztra az észt elnök, az Európai Parlament elnöke pedig José Maria Aznar volt spanyol kormányfőt ültetné az EU élére.
A kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztra a legesélyesebbnek Massimo D'Alema volt olasz kormányfőt tartják. A döntés során olyan szempontok játszanak szerepet, hogy régi vagy új; északi vagy déli országból jön; szocialista vagy néppárti-e.
A legújabb szempont pedig, amit egyre többen fogadnak el, hogy az egyik csúcspozíciót nő töltse be. A tanács elnöki posztján szóba került Vaira-Vike Freiberga lett államfő és Mary Robinson volt ír miniszterelnök neve, a kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztján pedig Catherine Ashton brit EU-biztos. Döntés csütörtök este Brüsszelben.