eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Mi lesz a feladata az EU elnökének?

A Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos cseh aggályok megszűntével egyre többen találgatják, hogy ki lehet az Európai Unió elnöke. A volt brit és belga kormányfő, valamint a jelenlegi luxemburgi miniszterelnök mellett lett és finn jelölt is van a lehetséges elnökök között. Kinek mekkora esélye van, és mi lesz a feladata az Európai Tanács elnökének?

Bár tavaly nyár óta leginkább a Lisszaboni Szerződés minél előbbi ratifikációja kötötte le az EU vezetőit, most, hogy a cseh államfő igényeit is sikerült kielégíteni, hivatalosan is vita tárgya lett, hogy ki legyen az Európai Unió elnöke.

A berögzült kifejezés pontatlan, a dokumentum által életre hívott poszt betöltője ugyanis csak az Európai Tanácsot, tehát a közösség állam- és kormányfőinek a csúcstalálkozóit vezeti majd. A Lisszaboni Szerződésben az olvasható, hogy az elnöknek két és féléves mandátuma lesz, amely egyszer megújítható.

Nem tölthet be nemzeti tisztséget, de ő elnököl a tanács ülésein, előkészíti, és folyamatossá teszi a tanács munkáját, megpróbál konszenzust teremteni a tagállamok között, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselő hatáskörét nem sértve ellátja az unió külső képviseletét. A hatáskör tehát formális, igaz, a legtöbb tagállam azért vonakodik megnevezni az általa preferált jelöltet, mert nem tudja, mennyire lesz erős a poszt.

Tony Blair egykori brit kormányfő neve már hónapokkal ezelőtt felvetődött az EU leendő elnökének. Õ el is vállalná a tisztséget, mostanra azonban a legtöbben valószínűtlennek tartják a jelölését. Legfőbb kritika vele szemben a jelentős szerepvállalás az iraki invázióban, valamint az, hogy nem eléggé elkötelezett az EU iránt.

Erről beszélt Jo Leinen német szocialista EP-képviselő is, aki szerint az elnök csak olyan országból jöhet, ahol minden közösségi jogot alkalmaznak, amely ország tagja a Monetáris Uniónak, aláírta a schengeni egyezményt és alkalmazza az Alapvető Jogok Chartáját.

Ezek közül egyik sem igaz Nagy-Britanniára, igaz, ezek a feltételek nincsenek is kőbe vésve, pusztán politikai véleménynek tekinthetők. Tony Blairt Nagy-Britannián kívül Franciaország, Spanyolország, Lengyelország és Olaszország támogatja. A legfőbb ellenzője viszont Belgium, Hollandia és Luxemburg.

Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszter-kormányfőt is emlegetik. Õ állítólag el is vállalná a tisztséget, de egyre kisebb esélyt adnak neki is.

Egyre többen nevezik viszont a végső befutónak Jan Peter Balkenende holland miniszterelnököt, főként belga uniós diplomaták viszont Van Rompuy volt belga kormányfőt látják már előre győztesnek. Brüsszeli sajtójelentések szerint a flamand politikus személyét mind a 27 EU-tagországban elfogadják, ellentétben az eddig felröppent nevekkel.

Németország és Franciaország közös jelöltet állít - jelentette be Nicolas Sarkozy államfő. Kérdés, hogy ki lesz az, a franciák ugyanis Tony Blairt akarják, a németek viszont hallani sem akarnak róla. A találgatást színesebbé teszi, hogy az Európai Parlament elnöke nőt akar az Európai Tanács élére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×