Prága korábban attól tartott, hogy a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi chartára hivatkozva kártérítést követelhetnek a második világháború után, a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából elűzött szudétanémetek leszármazottai. Csehország a záradékban ígéretet kapott arra, hogy később mentesülhet a charta hatálya alól.
Bajnai Gordon miniszterelnök a tanácskozás után hangsúlyozta: sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket, mert a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás sincs a szövegben, így az nem szolgálhat utólagos igazolásul az egykori vitatott intézkedésekre.
A kormányfő közölte: magyar kérésre, német és osztrák támogatással, külön hangsúlyozták, hogy a Lisszaboni Szerződés és az alapjogi charta a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz.