Az Európai Unió külügyminiszterei gyakran találkoznak értekezleteken, de ritkábban ülnek le kétoldalú megbeszélésre. Balázs Péter először tárgyalhatott kétoldalú találkozón David Milibanddel. Inkább megbeszélnivalójuk volt, mint megvitatnivalójuk, hiszen a két ország kapcsolatai jók.
Szót ejtettek a Lisszaboni Szerződés késlekedő cseh ratifikációjáról. Mint ismeretes, ennek a jelenlegi szövegét Magyarország elsőnek ratifikálta. A szerződésben foglaltak megvalósításában már sokkal előbbre kellene tartani, hiszen hét éve született meg az első szövegváltozat. Az EU bővítése után immár a szövetség elmélyítésére lenne szükség, a szerződés alapján.
Az általános ratifikációig az Európai Unió elnökét és külügyminiszterét sem lehet beiktatni hivatalába. Ennél a pontnál vetődik fel a kérdés, amiről a Balázs Péter londoni megbeszélésén részletekbe menően esett szó, mégpedig az, hogy ha az Európai Uniónak lesz saját külügyminisztere, akkor milyen feladatot látnak majd el a soros elnökséget viselő országok külügyminiszterei. Ez azért is fontos, mert hamarosan Magyarország veszi át a soros elnökséget.
Ami a világ válságövezeteit illeti, Balázs Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett tagja a NATO-nak, és tapasztalta, hogy a britek értékelik a magyar kontingens afganisztáni újjáépítő, illetve kiképző munkáját.
Martonyi János volt fideszes külügyminiszter néhány napja azt mondta, hogy a magyar külpolitika csak erős országgal a háta mögött tudja kellően hallatni a hangját. Az erre utaló kérdésre válaszolva Balázs Péter hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika tekintélye jelenleg erős, Bajnai Gordon miniszterelnök állam- és kormányfőkkel tárgyal, az ország diplomáciáját nemzetközi téren értelmezhetőnek és konstruktívnak látják, még a szomszédos országokkal való viszony tekintetében is, mivel a magyar külpolitika nem feszültséget kelt, hanem feszültséget old.