Grúzia számára kínosabb az uniós jelentés

Infostart
2009. szeptember 30. 17:00
Grúzia és Oroszország egyaránt bírálatokra számítva várta az Európai Unió jelentését a 2008-as kaukázusi háború okairól. Az anyag Grúzia számára kínosabb, mert nyugati szövetségesei nem fogadták el teljes mértékben, hogy csak áldozat volt a konfliktusban. A grúz kormány már a jelentés kiadása előtt médiakampányba kezdett.

Az EU-jelentés hivatalos publikációja előtt annyi szivárgott ki, hogy az mindkét országot felelőssé teszi a háborúért, amellyel Grúzia elveszítette szakadár területeit, az orosz csapatok pedig 30 kilométerre megközelítették Tbiliszit és leromboltak több grúz katonai bázist.

Mihail Szaakasvili elnök számára kellemetlenebb, hogy az EU által megrendelt jelentés szerint a háborút Grúzia indította, az orosz invázió ezután következett.

A jelentést készítő, genfi székhelyű bizottság Heidi Tagliavini svájci diplomata vezetésével vizsgálta a felek által benyújtott bizonyítékokat. A szerzők között van Uwe Schramm, aki 2001 és 2006 között Németország grúziai nagykövete volt.

A felelősség megállapításában különösen fontosak voltak a 2008. augusztus 7-ről 8-ra virradó hajnal eseményei. A grúz fél azt állította, hogy orosz tankkonvoj haladt át Dél-Oszétiába, de az ezzel összefüggő telefonhívás felvételét hónapokig "nem találták". A dél-oszét főváros lakosai szerint viszont a grúzok kezdték el lőni őket és hatoltak be, az oroszok csak később érkeztek.

Bár az európaiak élesen bírálták Moszkva korábbi politikáját, amellyel a dél-oszét szakadárokat bátorította és orosz útlevelet adott az ottani lakosoknak, a jelentés Grúziára vonatkozó kritikus részei alááshatják az ország nemzetközi támogatását.

Egy név nélküli EU-illetékes elmondta: arra számított, hogy a jelentés egyértelműen Grúziát teszi felelőssé a háború megindításáért, Oroszországot pedig azért, mert a grúz vezetést provokálta, majd később kihasználta a helyzetet. Jogvédő szervezetek szerint az orosz hadsereg nem tett semmit a dél-oszét zónában élő grúz kisebbség megvédéséért a bosszúra szomjas dél-oszét mílíciáktól, azt követően, hogy a grúz hadsereg Grad rakétavetőkkel lőtte Chinvalit, a dél-oszét fővárost.

Arra, hogy a konfliktust milyen médiaháború kísérte és kíséri, jó példa, hogy Moszkva kezdetben azt állította: a grúzok megölték Chinvali kétezer lakosát, és ezzel népirtást akartak elkövetni. Később 133-ra csökkentették a halottak számát. Grúzia pedig a mostani jelentés előtt kezdett PR-hadjáratba. Tagadja például, hogy katonái akkor még békefenntartóként szolgáló orosz katonákat öltek volna meg.

Az EU megfigyelői a jelentés publikálására készülve megerősítették a járőrözést a dél-oszét-grúz határon.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást