Franciaországban jövőre került ismét napirendre a nyugdíjkorhatár felemelése - ezt még májusban jelentette be François Fillon miniszterelnök, aki az akkor javában tomboló gazdasági válságra hivatkozva azt mondta: immár ez a kérdés sem számíthat "tabu témának". Ráadásul a kormányfő nemcsak a nyugdíjkorhatárról, hanem magáról a nyugdíjreformról is országos vitát akar kezdeményezni.
Pedig a francia nyugdíjasok jelentős része jelenleg meglehetősen jól él: a nők átlagos havi nyugdíja csaknem ezer euró, mai árfolyamon mintegy 270 ezer forint, a férfiaké pedig ennek több mint másfélszerese.
A kilátások azonban meglehetősen borúsak: a felmérések szerint a társadalom háromnegyede kifejezetten aggódik amiatt, hogy nem lesz miből finanszírozni a leendő nyugdíjakat, igaz, ennek ellenére sem akarnak hosszabb ideig dolgozni.
Jelenleg ugyanis 65 év a hivatalos nyugdíjkorhatár, de a törvény már 60 éves kortól lehetővé teszi a nyugdíjba vonulást azok számára, akik 37,5 évet munkában töltöttek. Sőt a kiemelt státusú állami tulajdonú vállalatoknál - például a vasútnál, a gáz- vagy az elektromos műveknél - dolgozók közül sokan már 55 éves korban abbahagyhatják a munkát.
Egy, a Fillon-kormány által megrendelt tanulmány már két éve figyelmeztetett arra, hogy jelentős átalakítások nélkül a francia nyugdíjrendszer néhány év múlva finanszírozhatatlanná válik.
A szakértők akkor több lehetőséget is felvázoltak, ezek közül az egyik a nyugdíjak csökkentése, a másik a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 67 évre, a harmadik a járulékok felemelése. Az azóta készült közvélemény-kutatásokból rendre az derül ki, hogy az emberek inkább hajlandók többet fizetni, mint tovább dolgozni.