eur:
394.69
usd:
365.27
bux:
65518.41
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Felújítja diplomáciai kapcsolatait Törökország és Örményország

Felújítja diplomáciai kapcsolatait és megnyitja a közös határt Törökország és Örményország. A két állam viszonyát hosszú idő óta mérgezi a vita, hogy népirtásnak minősült-e az XIX. század elején az Ottomán birodalomban az örmények tömeges meggyilkolása.

Várhatóan október 10-én, Zürichben írják alá azt az egyezményt, amelynek nyomán a felek felújítják a diplomáciai viszonyt és megnyitják a határt, az egyezményt azonban még a két ország parlamentjének is jóvá kell hagynia.

A cári birodalom, majd a Szovjetunió felbomlása után független Örményország és Törökország viszonya szinte folyamatosan ellenséges volt. Törökország a vele etnikai és nyelvrokonságban álló Azerbajdzsánt támogatta a hegyi karabahi körzetért vívott, 1988-1994-es örmény-azeri háborúban.

Az örmények még mindig bocsánatkérést várnak másfél millió örménynek az I. Világháború idején történt lemészárlásáért és deportálásáért, de Törökország azt állítja, nem népirtás történt, és hogy a számot eltúlozzák. Egyes kutatók megjegyzik: többezer török család vette védelmébe az örmény árvákat az államgépezettel szemben.

Az örmény kérdés különösen kényes téma Törökország és a külvilág viszonyában: Ankarában dühösen fogadták a francia nemzetgyűlés örményekkel szimpatizáló döntését és két éve még a fő NATO-szövetséges Egyesült Államokkal is elhidegült a viszony, amikor a kongresszus felmelegítette a témát, és csak George Bush elnök sürgetésére tette azt félre. Törökországban a büntetőtörvénykönyv tiltja, hogy népirtásnak nevezzék a történteket: több török értelmiségi került miatta börtönbe, Hrant Dink örmény származású lapszerkesztőt pedig két éve agyonlőttek.

A nacionalisták mindkét országban tiltakoznak a közeledés ellen, amit az úgynevezett "futballdiplomácia" tett lehetővé. Egy évvel ezelőtt Abdullah Gül török elnök vett részt Jerevánban a két ország válogatottjának világbajnoki selejtező meccsén, októberben pedig Szerzs Szargiszjan örmény államfő viszonozza a vizitet.

Az örmény ellenzék attól fél, hogy az elnök török nyomásra engedményeket tett és Örményország kivonul a karabahi enklávéból. Török és azeri oldalon viszont ennek az ellenkezőjétől tartanak.

Egyes elemzők megjegyzik: a közeledésnek török részről lökést adhatott a 2008-as dél-oszétiai konfliktus, amely megkérdőjelezte, hogy az Oroszországgal háborúba keveredett Grúzia biztonságos energiaszállítási útvonal-e. Alternatívaként Örményország került szóba. Grúzia és Törökország között azért is feszültség alakult ki, mert török hajók a szakadár Abháziában próbáltak kirakodni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×