Az AP elárult csehekről, ideges lengyelekről és lekezelt románokról ír - mindezek kiváltó oka pedig Barack Obama amerikai elnök. Míg George Bush Kelet-Európában keresett ellensúlyt az iraki háborút ellenző "öreg Európával" szemben, addig Obama már kevésbé figyel oda a régióra.
A Német Marshall Alap nevű szervezet felmérése szerint a bolgárok, csehek, lengyelek és románok kétharmada támogatja Obama külpolitikáját. Ez figyelemre méltó, de eltörpül a nyugat-európaiak 90 százalékos támogatása mellett. Az érzések néha nem túl udvarias formában törnek a felszínre: Mircea Mihaies, a Román Kulturális Intézet igazgatója például penészes hagymához hasonlította az amerikai elnök külpolitikai kezdeményezéseit.
Mások szerint árnyaltabb a kép. Egy dolog, hogy mit mondanak a politikusok és más, amit az átlagemberek. Utóbbiak még mindig jobbára kedvelik az amerikai elnököt, de például a cseh és a lengyel politikai vezetők már nem annyira. Obama ugyanis jegelte a Bush-féle, a Moszkvát irritáló rakétapajzs ötletét, ami mellett hangosan kampányolt az akkori cseh és lengyel kormány - holott országaik lakosságának már nem annyira tetszett az ötlet.
Az Obama-csapat nyíltan közölte is: javítani akarja a viszonyt az oroszokkal, ez pedig nemigen tetszik azoknak, akik eddig annak tudatában bírálták Moszkvát, hogy Washington ott van a hátuk mögött.
A lengyel vezetés megalázónak tartja, hogy a 2. világháború kitörésének 70. évfordulóján rendezett megemlékezésen ott volt egy sor európai elnök és magas rangú vezető, Washington azonban csak Obama nemzetbiztonsági tanácsadóját küldte Joe Biden alelnök vagy Hillary Clinton külügyminiszter helyett.
A következő nap az egyik lengyel lap azt írta: "Nem érdekeljük őket. Most fizetünk meg az Amerika iránti vak szerelmünkért". A vak szerelem részeként - bár még mindig nem egyértelműen bizonyított - egyes régiós szövetségesek titkos kihallgató telepekkel segíthették George Bush úgynevezett terrorellenes háborúját.
Közben hétfőn Obamát valóban nem Kelet-Európa foglalkoztatta leginkább. A Lehman Brothers bank összeomlásának egyéves évfordulóján - amelyet követően több százmilliárd dollár közpénzt pumpáltak az tönk szélére jutott szektorba - arra figyelmeztette a Wall Streetet, hogy nem térhet vissza a felelőtlen kockázatvállaláshoz, ami szerinte besegített a világra zúduló hitel- és gazdasági válságba.
Legközelebb az adófizetők nem mentik ki őket - figyelmeztetett az elnök, aki szigorúbb szabályozást követel, és arra szólította fel Wall Street-i hallgatóságát: ne próbálja megakadályozni, hogy ezt törvénybe foglalják.