Szaíd Dzsalíli iráni főtárgyaló úgy időzítette bejelentését, hogy az egybeessen hat vezető ország, köztük az Egyesült Államok szerdai, németországi találkozójával, ahol közös stratégiát próbálnak kidolgozni az iráni atomprogram kezelésére.
"Irán módosított javaslatcsomagot mutat be és kész tárgyalni a nemzetközi hatalmakkal, hogy csökkenjen a nemzetközi feszültség" - hangzott a korábbiaknál jóval békülékenyebb hangvételű üzenet.
A felek között a legfőbb vitás pont az, hogy Irán úgynevezett teljes ciklusban akar atomenergiából áramot előállítani, azaz maga akarja dúsítani az uránt is, amit viszont nukleáris fegyver létrehozására is felhasználhat.
Barack Obama amerikai elnök választási kampányában azt ígérte, hogy nyit Irán felé és párbeszédet kezd Teheránnal, ám csak többé-kevésbé udvarias elutasításokat kapott. Obama ugyanakkor új közel-keleti stratégiája keretében azt ígérte Izraelnek: sokkal keményebb lesz Teheránnal, ha a zsidó állam cserébe leállítja a zsidó telepek építését Ciszjordániában és felújítja a tárgyalásokat a palesztinokkal. Azt is értésre adta: ha Irán nem áll elő értékelhető javaslattal az év végéig, akkor újabb szankciókra számíthat.
Az iszlám köztársaság továbbra is azt állítja, hogy joga van a saját atomprogramhoz és azzal elektromos áramot kíván előállítani. Az ENSZ rendelkezéseit sértő urándúsítás üteme azonban az elmúlt hónapokban visszaesett.
Közben iráni parlamenti képviselők hangosan támogatták Ahmad Vahidi védelmi miniszteri kinevezését. Vahidit Argentína azzal gyanúsítja, hogy közreműködött annak az 1994-es robbantásnak a megszervezésében, amelynek során 85 ember halt meg egy zsidó kulturális központban.
Iránban nem csitulnak a vitatott kimenetelű elnökválasztás keltette feszültségek. Egy halottkém jelentés szerint a demokráciát követelő tüntetők egyikét agyonverték a hírhedt Kahrizak börtönben, miközben a hatóságok azt állítják, hogy vírusfertőzés végzett vele. A férfi az elnökválasztás egyik konzervatív jelöltjének kampánytanácsadója volt.