Az egymásnak ellentmondó tanúvallomások ellenére a bíró bizonyítottnak találta, hogy 1944 júniusában a Wehrmacht egyik hegyivadász-műszaki alakulatánál hadnagyi rangban szolgáló férfi megtorló bosszúakcióra adott parancsot a toszkánai Falzano di Cortona faluban, miután olasz partizánok rajtaütöttek egységén.
A vádlott végig tagadta, hogy felelős a történtekért. Vallomásában állította, hogy az alakulata által ejtett foglyokat átadta a katonai rendőrségnek, anélkül, hogy tudta volna, milyen sors vár rájuk.
A bíró ezt a védekezést nem fogadta el, és a jelenleg 90 éves egykori tisztet tette felelőssé a vérengzésért, amely 14 ember életét követelte. Súlyosbító körülményként hatott az ítélet szempontjából a megtorló akció brutalitása, ugyanis tíz személyt bezártak egy házba és az épületet rájuk robbantották.
A vádlottat távollétében 2006 őszén egy olasz katonai bíróság szintén életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta. Az ítélethirdetésre az egykori áldozatok több hozzátartozója Münchenbe utazott. A Németországban legsúlyosabb büntetés kiszabását megelégedéssel fogadták. A német jog szerint a háborús gyilkosságok soha nem évülnek el.