A 75 éves szakember frankfurti irodájában 120 alkalmazott serénykedik, Speer tervei iránt az egész világon van érdeklődés. Mivel a még mindig aktív tervező számára igen fontos a környezetvédelem, ez a szempont munkáiból sem hiányozhat. A gyakorlatba átültetve ez a lakófelületek igényének minimalizálását és az energiahatékony építkezést jelenti.
Legyen szó akár Európáról, Ázsiáról vagy Afrikáról, Speer szerint mindenhol lehet "intelligensen" építkezni. Igaz, Európának megvan az az előnye, hogy az itteni, a görög poliszok mintájára létrejött városok tartják a legnagyobb tiszteletben a tömörítés és a funkciókeveredés klasszikus hagyományát.
A régiók terjeszkedése, a szakáruházak és az irodakomplexumok térhódítása a zöldövezetben azonban szétrombolta a régi egyensúlyt. Speer éppen ezért már régóta sürgeti a városokba való visszavándorlást, hogy véget érjen a vidékre menekülés. Szerinte az otthont, a munkát, a bevásárlást és a szabadidőt ismét közelíteni kellene egymáshoz.
Az 1934-ben Berlinben született ifjabb Albert Speer a háború után Münchenben tanult építészetet, a hatvanas években egy neves frankfurti irodában kapott állást. Első nemzetközi díját a ludwigshafeni pályaudvarral kapcsolatos terveiért kapta 1964-ben.
Az építész irodája, az AS und P (Albert Speer és partnerei) hosszú évek óta foglalkozik városépítéssel Nigériában, Szaúd-Arábiában és Kínában. A sanghaji "autóváros" után az építész éppen egy "ökováros" tervein dolgozik, amely Kína északi részén épülne meg. Az 53 négyzetkilométeres területre megálmodott modellvárosban hozzávetőleg félmillió ember élne.
Albert Speer egyébként is le van nyűgözve a rohamos kínai fejlődéstől, és meg van győződve arról, hogy az ázsiai ország az ökológiai kérdésekben is felismerte az intő jeleket.
Elégedetlenebb viszont saját hazájával, mint mondta Németország nem elég gyors az elképzelések megvalósításában. Ez a lassúság külföldön is hat, pedig Németország világvezető a környezetvédelmi technológiák terén.
Az iroda munkájában manapság kreatív igazgatóként vesz részt, születésnapjára pedig csak egy dolgot kért a médiától és a nyilvánosságtól: örülne neki, ha neve nem mindig apjával, Hitler egykori főépítészével kerülne összefüggésbe.