A külhoni magyar státus a nemzethez tartozást szimbolizálná, érzelmi azonosulást tenne lehetővé, és a most meglévő kedvezményeket foglalná össze, amelyek például a Szülőföld Alapon keresztül jutnak el a határon túli magyarokhoz - mondta az MSZP szakpolitikusa.
Nagyot fordult a világ, amióta a kedvezménytörvény érvényben van - válaszolt Kozma József a kérdésre, hogy változott-e a 2004-es, a kettős állampolgárságról tartott népszavazás óta az MSZP álláspontja.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke szerint az oktatás, a nyelv, az autonómia, a szabad közlekedés ügyére a kettős állampolgárság nem adhat választ, ezekre a kérdésekre külön szabályozást kell alkotni. Szlovákiában a nyelvi identitás, Ukrajnában az oktatás, Romániában az autonómia, Szerbiában a vízum kérdései jelentenek gondot - fejtegette.
Kozma József emlékeztetett arra, hogy Magyarország mellett Szlovákia és Románia is az Európai Unió tagja lett, Horvátország pedig jelentős lépést tett a tagság felé vezető úton, Szerbiában is elindult az euroatlanti integrációs folyamat. Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy a határon túli magyarság helyzete is lényegesen megváltozott, és országonként eltérő kihívásokkal kell szembenézni.
Kozma József szerint minden akadályt el kell gördíteni az állampolgárság megszerzésekor az elől a határon túli magyar elől, aki Magyarországon akar élni magyar állampolgárként.
Hozzátette: aki viszont szülőföldjén szeretne boldogulni, annak minél több támogatást kell adni.
Hanganyag: Nagy Tamás