eur:
395.06
usd:
366.08
bux:
65206.8
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

A román kormányfő cáfolja, hogy növelnék az áfát és az egységes adókulcsot

Cáfolta szerdán Emil Boc román miniszterelnök, hogy a kormány emelné a 19 százalékos áfát és a 16 százalékos egységes adókulcsot, miután a sajtóban olyan hírek jelentek meg, miszerint a pénzügyminisztérium fontolgatja az adóemelést.

A Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnöki tisztségét is ellátó Boc leszögezte, hogy intézményes keretek között eddig sem a kormányban, sem politikai testületekben nem került szóba az adóemelés. Boc cáfolta azt is, hogy a pénzügyminisztériumban szóba került volna ez a kérdés. Leszögezte, hogy jelenleg nem folyik vita ilyen intézkedésről.

A kormányfői erélyes cáfolat azt követően hangzott el, hogy a sajtóban megjelent olyan információ, miszerint a pénzügyminisztérium az áfa 22-23 százalékra, az egységes adókulcsnak pedig 18 százalékra való emelését fontolgatja.

A bukaresti sajtó azt is megírta, hogy a demokratákkal együtt kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) a jövedelmek 2005-ben megszüntetett progresszív adóztatásának visszaállítását szorgalmazza. Az egységes adókulcs felszámolása mellett foglalt állást ugyanis Constantin Nita, a kis- és középvállalkozások szociáldemokrata minisztere, aki a jövedelemarányos adóztatási rendszer bevezetését támogatja a költségvetési bevételek növelése érdekében.

Szerdán megszólalt Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke is, aki szerint gazdasági visszaesés idején semmi hasznot nem hoz az adóemelés. Isarescu szerint az áfaemelés növeli az inflációt, akárcsak a jövedelemadó emelése is.

A román gazdaság teljesítménye az év első három hónapjában 6,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A miniszterelnök tanácsadója néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a második negyedévben - amiről hivatalos adat még nincs - a román hazai össztermék (GDP) majdnem 9 százalékkal maradt el az egy évvel azelőttitől.

Romániában 2005. január elsején vezették be az egységes, egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót és társasági nyereségadót, a kulcs azóta nem változott. Addig a társasági nyereségadó kulcsa 25 százalék volt, a személyi jövedelemadóé 18-tól 40 százalékig terjedt.

Ugyanakkor bevezették, progresszív kulcsokkal, az ingatlanadót, beleértve a mezőgazdasági földekre is, új és azóta emelt illetékeket vetettek ki az áramra, a földgázra és a kőolajra, és a 19 százalékos áfa körét még jóval a mostani válság előtt kiterjesztették a gyógyszerekre, az idegenforgalmi szolgáltatásokra és a mezőgazdasági termelőkre.

Címlapról ajánljuk
Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?
Elemzés

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×