Az Északi Áramlat már régóta borzolja a kedélyeket, ugyanis a balti államok, valamint Lengyelország vezetői kezdettől fogva ellenezték a tenger alatti gázvezeték megépítését, környezetvédők pedig azzal érvelnek, hogy a terv megvalósítása beláthatatlan következményekkel járhat a Balti-tenger élővilágára.
Lengyel tárgyalópartnereit a kancellár még a közelmúltban sem tudta teljesen meggyőzni arról, hogy a tenger alatti gázvezeték megépítése nem irányul egyetlen ország ellen sem. Most Angela Merkel francia részről is közvetett támogatásban részesül, mert a terv megvalósításába beszáll a francai gázkonszern, a Gaz de France et Suez is.
A franciák a németek részesedésének rovására kapcsolódnának be a kivitelezésre, úgy, hogy cserébe a Gazprommal együtt részesedést kapnak a GdF Suez folyékony gázszállító vállalkozásában.
A beruházást végző, majd a vezetéket üzemeltető vegyesvállalatban, az Északi Áramlat Konszernben a német energetikai óriások, az E.ON és a Wintershall, valamint a holland Gasunie rendelkezik részesedéssel az orosz Gazprom 51 százaléka mellett.
A tenger alatti vezeték 1200 kilométer hosszú lesz, és rajta keresztül 2011-ben már 27,5 milliárd köbméter gázt lehet szállítani. Azt követően hamarosan megépítik a nyomvonalon a második vezetéket is, amivel a kapacitás a duplájára nő.
Így eleve elkerülhetőek lesznek azok a fennakadások, amelyeket az ukrán-orosz tranzitban a pénzügyi viták okoznak Németország és a rajta keresztül földgázt importáló más európai országok ellátásában.