Svédország július elsején veszi át a soros elnöki stafétát Csehországtól, és bár az intézkedésekről és jogszabálytervezetekről továbbra is minősített többséggel szavaznak a tagállamok, mint az Európai Tanács vezetőjének, Svédországnak döntő szava lesz abban, hogy a következő hat hónapban milyen témák kerüljenek egyáltalán napirendre. Minderről Cecilia Malström, svéd európai ügyi miniszter beszélt Brüsszelben, az elnökség bemutatkozó tájékoztatóján.
Malström a két legfontosabb témának a gazdasági válságot és a klímavédelmet nevezte. "A krízissel kapcsolatban tudjuk, hogy a helyzet komoly és súlyos. Minden tagállamban óriási a munkanélküliség, ez télre még magasabb lesz. A közfinanszírozás is egyre nehezebb, vissza kell állítanunk a piacok bizalmát az EU iránt. Erre már jó lehetőség az uniós pénzügyi felügyelet, és támogatjuk a Bizottság ilyen irányú javaslatait" - fogalmazott.
A fő cél a foglalkoztatottság növelése. A klímavédelem kapcsán Stockholm megőrizné az EU vezető szerepét a felmelegedés elleni küzdelemben, és Cecilia Malström szerint törekedni fognak arra, hogy az EU a legjobb mandátumot kapja a tagállamoktól az év végére tervezett koppenhágai klímakonferenciára, ahol a világ országai a 2012 utáni klímavállalásokban fognak megállapodni. A svéd külügyminiszter szerint fontos, hogy minél előbb felálljon az új Európai Bizottság, ezért támogatják is José Manuel Barroso újrajelölését.
Carl Bildt a bővítés mellett érvelt. Mint mondta, folytatni akarják a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal és Horvátországgal. "Ez elég nagy kihívás, de úgy vélem, hogy alkalom és lehetőség is egyben. A két ország része egy stratégiailag fontos régiónak, Dél-Kelet-Európának, ahol több mint 100 millió ember él, akiknek ráadásul európai jövőképük van" - hangsúlyozta.
Stockholm markánsabb külpolitikai arculatot vár a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után, minek nyomán nagyobb hangsúlyt fektetne a regionális együttműködésekre, a Mediterrán Unióra, a Keleti partnerségre és a Balti-tengeri programra; utóbbi svéd kezdeményezés.