Ennek nyomán határozták el a vasút vezetői, hogy különleges kampánnyal igyekeznek visszaszerezni a kuncsaftok bizalmát. Mégpedig azzal, hogy az utazók kedvét keresve "kötelezővé" teszik a mosolyt a kalauzok számára. Az ugyanis mostanáig jellemző volt a Deutsche Bahnra, hogy az amúgy igen morcos utas nálánál is morcosabb kalauzzal találta szembe magát.
Félreértés ne essék, a kalauzoknak az új koncepció szerint nem kell sem bohóccá, sem mókamesterré változniuk. Azt azonban elvárják tőlük, hogy kimutassák foguk fehérjét, jobban mondva fogukat egy lehetőleg minél szélesebb mosoly formájában. Egy mosolygó kalauz ugyanis a vasút vezetősége szerint rendkívül sokat számít a bizalom visszaszerzése szempontjából.
Pénteki sajtóértesülések szerint a "Tessék mosolyogni" kampány Bajorországban kezdődött, de a vasút azt tervezi, hogy a többi tartományra is kiterjeszti. Ennek keretében az alkalmazottakat egyfajta udvariassági tanfolyamra iskolázták be, ahol a fő tárgy a nevetni tanulás. Megfelelő hangulat híján állítólag segít az evőpálcika, amelyet keresztben kell a szájban tartani, és mindezt a tükör előtt gyakorolni. Remélhetőleg ezzel párhuzamosan a hangulat is megjön, és azután "élesben", a vonaton már pálcika nélkül is megy a mosoly.
A nevetés elsajátítása mellett másik tantárgy a csevegni tanulás. Eszerint a kalauznak készen kell állnia arra is, hogy könnyed csevejt kezdeményezzen, ha a helyzet úgy kívánja, vagy éppen túlságosan borúsnak ítéli meg a fülkében uralkodó hangulatot.
Nem mellékes az udvarias és vidám hangvétel sem, elvégre egyáltalán nem mindegy, hogy a jókedvre ítélt kalauz ráförmed az utasra vagy éppen megörvendezteti, amikor kimondja azt a bűvös mondatot, hogy "a menetjegyet kérem."
Végezetül a kalauzok számára kötelező a kedves mosoly akkor is, ha éppen jegy nélkül bliccelőt kapnak rajta. Az új koncepció szerint őket is vidáman és empátiával kell majd megbüntetni, adott esetben azonnali leszállásra "invitálni". Elvégre az "áldozat" számára sem közömbös, ha büntetés mellett még "röhögő görcsöt" is kap.