Korábbi közlések szerint a stratégia hat Duna-menti EU-tag - Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária - különböző ágazatokban való együttműködéséről szól, és a programba idővel bevonható lehet az egyelőre nem EU-tag Szerbia is.
Az érintett országok kormányzati vezetői májusi ulmi találkozójukon határoztak arról, hogy javasolják az átfogó Duna-stratégia kidolgozását. A Balti-tenger menti államok hasonló együttműködésére vonatkozó elképzeléseit nemrégiben ismertetve Danuta Hübner uniós biztos is támogatta a Duna-régió ilyen jellegű összehangolt fejlesztését.
A brüsszeli EU-csúcs zárónyilatkozata foglalkozik az unió keleti szomszédságával is. Így - a tervezet szerint - üdvözli a nemrégiben útjára indított keleti partnerségi stratégiát, amely tovább intézményesíti a viszonyt az EU és a szóban forgó volt szovjet államok (például Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország) között.
Ukrajnával foglalkozik a zárónyilatkozat a Kijev és Moszkva közti gázvita kapcsán is. A szöveg szerint a kormányfői tanács aggódik az Ukrajnán keresztül érkező orosz gázellátás esetleges nehézségei miatt, de meggyőződése, hogy minden érintett fél teljesíti azon vállalását, hogy elkerüli az EU-ba tartó szállítások megszakadásának megismétlődését.
A kormányfők - egyetértésben egy fontos magyar prioritással - leszögezték azt is, hogy az uniónak egységes hangon kell tárgyalnia partnereivel ebben a kérdésben.