A negyven legnagyobb francia tőzsdei cég vezetőjének jövedelme kétféle tendenciát mutat. Huszonkét menedzser esetében világosan láthatók a tavaly kirobbant gazdasági válság következményei: keresetük ugyanis 1,5 százaléktól a 70 százalékot is meghaladó mértékben csökkent a 2007-es értékhez képest. A legnagyobb buktát az állam által masszívan megtámogatott bankok vezetői könyvelhették el, akiknek a közvélemény és a politika nyomására le kellett mondaniuk a tavalyi cégeredményeik után járó mozgóbérükről.
A negatív csúcstartó e kategóriában a BNP Paribas bank első embere lett, akinek tavalyi jövedelme 70 százalékkal volt alacsonyabb az előző évihez képest. Ez konkrétan azt jelenti, hogy Baudouin Prot vezérigazgató 2008-ban csak a 945 ezer eurós, közel 280 millió forintnak megfelelő fix fizetését vehette fel, elúszott viszont a közel 2,3 millió eurónyi mozgóbére. A többi szereplő vezetőinek keresete a konkrét piaci viszonyok alakulását tükrözi: a Michelin gumigyártó vezérigazgatójának keresete 53 százalékkal, az Accor szállodalánc, a Sanofi-Aventis gyógyszeripari óriás vagy az AXA biztosító első embereinek jövedelme pedig több mint húsz százalékkal csökkent.
A keresetüket a válságos időkben is növelni képes vezetők között a leginkább kiugró teljesítményt a szemüveglencse gyártásban és forgalmazásban világelső Essilor International cég vezetője érte el. Xavier Fontanet keresete egy év alatt 26 százalékkal emelkedett, ami konkrétan 1,15 eurót, mintegy 341 millió forintot jelent, de a GDF Suez gázipari óriás első embere sem panaszkodhat: jövedelme ugyanis tavaly 15 százalékkal emelkedett. A többi jól teljesítő cég vezetőinek keresetnövekedése, a már említett Danone-vezetőét is beleszámítva, ennél lényegesen szerényebb, általában a 10 százalék alatt marad.
A Les Echos összeállításából az is kiderül, hogy a fix és a mozgóbérek mellett a tőzsdei cégek Franciaországban is részvényopciókkal, ingyenes értékpapír-juttatással, illetve olykor az évi százezer eurót is meghaladó jelenléti pótlékkal igyekeznek jobb teljesítményre ösztönözni csúcsmenedzsereiket. A távozáskor járó, arany ejtőernyőnek nevezett végkielégítés további, magától értetődő eleme a csúcsvezetői szerződésnek, igaz, annak mértéke a gyáriparosok ajánlását követően immár nem haladhatja meg az érintett két évnek megfelelő bruttó jövedelmét.
A néhány hete reflektorfénybe került vezetői kiegészítő-nyugdíjaknak pedig valószínűleg rövidesen befellegzik, a francia kormányfő ugyanis nemrég bejelentette: keményen megadóztatják a csak egy szűk rétegnek járó jövedelmet. A kérdés, mint arról az InfoRádióban korábban beszámoltunk, azt követően került a politika napirendjére, hogy kiderült: a Société Générale bank tavaly leköszönt és nemsokára nyugdíjba vonuló elnök-vezérigazgatója nagyjából évi egymillió eurós, korábbi cége által folyósítandó kiegészítő nyugdíjban fog részesülni.
A Les Echos által megkérdezett szakértők szerint változóban van a csúcsmenedzserek javadalmazási rendszere, és az már most látható, hogy a jövőben lényegesen kevesebb részvényjuttatásban fognak részesülni.