Azt követően, hogy támogatásáról biztosította Mexikót a drogkertellek elleni háborúban, Barack Obama amerikai elnök Trinidadre utazott, ahol a hétvégén 34 ország részvételével rendezik meg az Amerika-csúcsot. Váratlanul az egyik legnagyobb vitás ponttá Kuba lépett elő. A kommunista vezetésű szigetet ugyanis kizárták a részvételből, ezért Hugo Chavez venezuelai elnök azt ígérte, megtorpedózza a zárónyilatkozatot.
A Chaveznél vendégeskedő kubai vezető, Raúl Castro azonban meglepő nyilatkozatot tett: Havanna hajlandó mindenről tárgyalni, az emberi jogokról, a sajtószabadságról, a politikai foglyokról, mindenről.
Ez annak köszönhető, hogy Obama tett egy apró lépést a viszony javítása felé: engedélyezte, hogy a kubai származású amerikaiak korlátozás nélkül látogathassanak a szigetre, és lazított azokon a feltételeken is, amelyek azt szabályozzák, mennyi pénzt küldhetnek a rokonoknak.
Más amerikai állampolgárokat azonban továbbra is bíróság elé lehet állítani, ha megsértik a még Kennedy alatt bevezetett utazási és kereskedelmi embargót. Castro megjegyzése azért fontos, mert Kuba korábban azt hangoztatta, senki sem avatkozhat be belügyeibe. Obama ugyanakkor azt is kifejezte: az ötven éve fagyponton lévő viszony nem fog egyik napról a másikra felolvadni.
A csúcsra tartva Mexikóban megálló amerikai elnököt viszont kollégája, Felipe Calderón is arra emlékeztette, az embargót még azelőtt vezették be, hogy ők megszülettek volna, mégsem kényszerített ki sok változást.
A nyugati kommentátorok is furcsának tartják, hogy amerikai állampolgároknak nem tiltják az észak-koreai vagy iráni látogatást, de a szomszédba nem mehetnek. Ráadásul immár etnikai alapú a korlátozás.
Az Amerika-csúcs érdekes mozzanata lehet, ha Obama összetalálkozik Chavezzel. Bár a hivatalos programban nem szerepel kétoldalú találkozó, a Fehér Házban azt mondták, ha egymásba futnak, Obama udvariasan elbeszélget a Washingtont rendszeresen bíráló venezuelai elnökkel.
Hanganyag: Szvetnik Endre