Az EU-nak most kell megmutatnia, mennyire tudja megerősíteni a stabilitást és a jólétet keleti szomszédságában - jegyezte meg a Financial Times annak kapcsán, hogy a vitatott kimenetelű moldovai választások miatt kiéleződött a feszültség Románia és Moldova között. A volt szovjet tagállam, amely több, mint felerészben román ajkú, a múlt heti rendbontás miatt kiutasította a román nagykövetet, és vízumkényszert vezetett be a szomszédokkal szemben.
A lap provokatívnak nevezi Bukarest válaszreakcióját, hogy román állampolgárságot ad 1 millió moldovainak. Traian Basescu elnök azzal érvelt: nem nézheti tétlenül egy vasfüggöny leereszkedését keleti határán. 1940 előtt Moldova nagy része Romániához tartozott, a lakosságnak pedig több mint a fele román ajkú. Bukarestben viszont új látják, hogy éppenséggel Moldova provokál, és azt mondják, hogy eddig visszafogottan reagáltak.
Brüsszel most nehéz helyzetbe került: egyfelől szolidaritást kell vállalnia egyik tagállamával, Romániával, másfelől tartózkodni akar Moldova - Európa egyik legszegényebb, és legingatagabb állama - túlzott bírálatától. Arra is fel kell készülnie, hogy a román állampolgárság kiterjesztésével olyan ország lakosai válnának EU-polgárokká, amelyet belátható időn belül nem akar beengedni a "klubba".
Brüsszel a jövő héten indítja el új, keleti-partnerségi politikáját, ami azt célozza, hogy hat közeli országgal - Grúziával, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Ukrajnával, Örményországgal és Moldovával - vonja szorosabbra a viszonyt. A terv része, hogy fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet építenek ki és megszüntetik a vízumkényszert. Az érintett országok néhány száz millió euró segélyt is kapnak.
Románia és Moldova viszálya azonban fékezheti az elképzelés megvalósítását.