Mint a Lidové Noviny című cseh napilap cikkéből kiderül, az észak-csehországi Chomutov vezetése januárban döntött úgy, hogy a közüzemi tartozásokat az érintetteknek juttatott szociális támogatásokból rendezi, miután a romák többszöri felszólítás ellenére még a minimális lakbért sem voltak hajlandóak megfizetni, s nem fizetnek a fűtésért, vízért és a gázért sem.
A város polgármester-asszonya egy végrehajtó céget bízott meg az ügy kezelésével, amelynek képviselői jelen vannak a szociális támogatások kifizetésénél. Amikor a romák megkapják a pénzt, a végrehajtók a tartozás törlesztése címén azonnal el is kobozzák tőlük az összeg nagyobbik részét. A nem fizetőket ugyanakkor szükséglakásokba költöztetik.
A lakbért nem fizető chomutoviak témája néhány hete került a közvélemény érdeklődésének a középpontjába, s a lapokban éles vita zajlik róla. Az eljárás éles bírálatokat váltott ki, az emberi jogi biztos és az emberi jogi miniszter is e gyakorlat beszüntetését követelték. A belügyminiszter viszont támogatásáról biztosította Ivana Rápková polgármestert. A város vezetése kitart álláspontja mellett, s hasonlóan kíván eljárni a februári szociális támogatások kifizetésénél is.
Az interneten közzétett petíciót alig egy hét alatt több mint százezer támogató írta alá. A Lidové Noviny a kezdeményezés sikerét figyelemreméltónak minősítette.
Észak-Csehország a rendszerváltás után nagyon elszegényedett, mert a helyi nehézipar és bányászat csaknem megszűnt. A régió nagyobb városaiban többezres roma gettók alakultak ki, miután a városok vezetése az évek folyamán egy helyre költöztette a lakbért nem fizető polgárokat. A gettókban az átlagnál jóval nagyobb a bűnözés, s szinte mindennaposak a konfliktusok a romák és a többségi polgárok között. Litvínovban az ősszel utcai zavargásokra is sor került.
Csehországban a legutóbbi, 2001-ben tartott népszámláláskor mindössze 11 ezer személy vallotta magát romának. Becslések szerint a romák száma azonban valójában mintegy 200-250 ezerre tehető.