Először 1999-ben engedélyezték német földön a számítógépek igénybevételét a szavazatok leadására, másodszor pedig 2005-ben: akkor 299 parlamenti választókerület közül 39-ben a holland Nedap cég külön erre a célra gyártott computereit használta közel kétmillió szavazó.
Közülük ketten, egy politológus professzor és informatikus fia keresetet nyújtott be az alkotmánybírósághoz, azt állítva, hogy a számítógépek igénybevételével a polgárok aligha tudják kielégítő módon ellenőrizni voksuk helyes rögzítését.
Karlsruhéban az alkotmánybíróság helyt adott a keresetnek, habár elvben nem vetette el az ilyen módon történő voksolást, ezért is nem érvénytelenítette a nagykoalíció kormányra jutását eredményező 2005-ös szavazás kimenetelét.
Hangsúlyozta azonban, hogy a jelenlegi technikai adottságok mellett csak tollal és szavazócédulával lehet az esetleges csalást kiküszöbölni, ezért a polgárok mind az idén esedékes több tartományi választáson, mind pedig a szövetségi törvényhozás összetételéről döntő őszi szavazáson vagy postai úton, vagy pedig a szavazóhelyiségek felkeresésével nyilváníthatnak véleményt.
Mindez újabb költséget ró az amúgy is komoly anyagi nehézségekkel küzdő városokra és településekre, mert a korábbinál nagyobb létszámú szavazati biztos jelenlétéről kell gondoskodniuk.