Kirgizisztán lett a Bush utáni időszak orosz-amerikai geopolitikai játszmájának újabb színtere. A kirgiz kormány súlyos csapást mért Barack Obama új elnök tervére, hogy megerősítse az Afganisztánban harcoló koalíciót. Biskekben úgy döntöttek ugyanis, hogy bezárják az amerikaiak által használt manasi légibázist. "A támaszpont sorsáról végleges döntés született" - mondta Adaham Madumarov, a Kirgiz Nemzetbiztonsági Tanács titkára.
Előzőleg az ország elnöke több mint kétmilliárd dolláros segélyről és hitelről szóló megállapodást kötött Oroszországgal.
Az Egyesült Államok mindezek nyomán azt kutatja, milyen módon biztosítsa afganisztáni csapatai utánpótlását. A szintén ex-szovjet Tádzsikisztán beleegyezett a nem katonai jellegű NATO-szállítmányok átengedésébe, egy nevét elhallgató diplomata szerint Üzbegisztán pedig megnyit egy vasútvonalat az amerikaiak előtt.
A geopolitikai versengés az orosz és brit birodalom közötti, a XIX. századi úgynevezett "Nagy Játszmára" emlékeztet. Moszkva, amely saját bázist is fenntart a közép-ázsiai köztársaságban, határozottan tagadja, hogy közvetlen kapcsolat állna fenn a segély és az amerikaiak távozása között.
Dmitrij Medvegyev elnök azonban a nyári kaukázusi háború után hirdette meg azt a doktrínát, hogy Oroszországnak stratégiai érdekei vannak határai közelében, és ezeket érvényesíteni is fogja. Az orosz liberális média "Moszkva NATO-jának" nevezi a Medvegyev elnök által életre hívott Kollektív Operatív Reagálású Erők, orosz rövidítéssel KSZOR nevű szervezetet. Ennek tagja a Belarusz Köztársaság, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország és Tádzsikisztán. A tagországok kötelesek egymás segítségére sietni, ha támadás éri őket.
Mire kell reagálni?
A gazeta.ru portál csipkelődve megjegyzi: nem tudni, mire kell majd operatívan reagálni, hacsak a KSZOR nem akarja Afganisztánban kisegíteni az amerikaiakat. Felmerül az a kérdés is: nem kerül-e túl sokba Moszkvának a szövetség a gazdasági válság idején? Kirgizisztán 2 milliárd dollárt kap a 10 milliárd dolláros Közép-Ázsiai Válságalapból, amelynek háromnegyedrészben Oroszország a befizetője.
A Gazeta szerint azonban kidobott pénzről van szó, mert a geopolitikai helyzetükből pénzt csináló volt szovjet utódállamoknak nem lehet megtiltani, hogy másoktól is pénzt fogadjanak el és felmondják a szövetséget.
Moszkvának a lépéssel azt is sikerülhet elérnie, hogy a párbeszédet kereső Obama-kormányzat bekeményít vele szemben. Ugyan Hillary Clinton új külügyminiszter azt mondta: szeretnék növelni az együttműködést, az afganisztáni különmegbízott, Richard Holbrooke nem megy a szomszédba, ha keményen oda kell mondani Oroszországnak.
Az oroszok azonban úgy érzik: gesztust gyakoroltak, amikor 2001-ben beengedték az amerikaiakat Kirgizisztánba, amit a Bush-kormányzat semmilyen formában nem viszonzott. És ezért most Obamán hajtják be a számlát.