Barack Obama még megválasztása előtt, múlt nyáron Berlinben járt, találkozott a kancellárral és a politikai élet vezető képviselőivel, sőt nyilvános beszédet is mondott. Mindez arra vall, hogy a német kormány jó szimattal készült a megválasztására, és Angela Merkel kancellár időben megkezdte a baráti kapcsolat kiépítését.
Igaz, már akkor előrevetítette árnyékát a 2009. szeptemberi németországi parlamenti választás, mert miután a kereszténypárti kancellár ellenezte, hogy Obama a Brandenburgi kapu előtt mondjon beszédet, a szociáldemokrata külügyminiszter minden követ megmozgatott ennek érdekében, és végül is sikerrel járt, amit a lapok annak idején Frank-Walter Steinmeier washingtoni jópontjaként értékeltek.
A kancellári hivatalban folyatott tanácskozáson viszont Angela Merkel sem maradt el külügyminiszterének gesztusai mögött. A távozó George Bush elnök idején, ha csak átmenetileg is, de az iraki kérdés fagyossá tette a két ország kapcsolatát, és Barack Obama megválasztása óta szívósan törekednek arra, hogy minden szempontból új fejezetet nyissanak az amerikai-német viszonyban.
Miután Washingtonban bejelentették, hogy Obama hivatalba lépését követően felszámolják a guantanamói fogolytábort, a német külügyminiszter azonnal bejelentette, hogy Németország kész befogadni azon szabadon engedett személyeket, akik politikai okokból nem térhetnek vissza szülőföldjükre.
A lépés nem kerülte el a washingtoni diplomácia figyelmét, és alighanem ez is hozzájárult ahhoz, hogy az új elnök a jövő hónapban részt vesz az évről-évre megrendezett müncheni nemzetközi biztonságpolitikai értekezleten. Ez jó alkalom lesz a kancellár számára a nyugati szövetségre váró védelmi feladatok egyeztetésére.
A német média eddig érezhető csodálattal számolt be Obamáról. Alighanem legtalálóbban a Financial Times német kiadása fogalmazott, amikor azt írta, hogy a megválasztott amerikai elnök megtestesíti mindazt, ami hiányzik a berlini politikából: a jobb jövő érdekében fiatalos lendülettel, bő képzelőtehetséggel és nem kevesebb kockázatvállalással veti bele magát az államügyek irányításába.