Bush az egész iraki háborút azzal indokolta, hogy Szaddám Huszeinnek tömegpusztító fegyverei vannak, és nem fél használni azokat. Bár semmiféle konkrét bizonyíték nem volt erről, ragaszkodott ehhez a casus bellihez, és 2003-ban lerohanta Irakot, aláaknázva ezzel nemcsak elnökségének és az amerikai hírszerzésnek, de az egész Egyesült Államoknak a hitelét is.
2. Mike Brown kinevezése
Bush a Katrina hurrikán előtt a szövetségi katasztrófaelhárítás, a FEMA élére Mike Brownt nevezte ki. Brownt lesújtóan felkészületlennek bélyegezte az amerikai sajtó, miután lecsapott a hurrikán, és elsöpörte New Orleanst. Õt hibáztatják azért is, hogy a városban rekedt lakosok nem kaptak megfelelő segítséget. Ennek ellenére George Bush annyit mondott barátjának: "Brownie, rendkívül jó munkát végzel!"
3. Nincs kivonulási terv
Bár a leköszönő amerikai elnöknek sikerült elérnie egyik fontos célját, vagyis megdöntötte Szaddám Huszein hatalmát Irakban, azt már nem vette számításba, mi lesz a destabilizálódott országgal ez után. Hat évnyi háború, több ezer halálos áldozat és több százmilliárd dollár után a háborúnak még mindig nincs vége.
4. A kínzások engedélyezése
Az ellenség harcosaira nem vonatkozik a genfi konvenció - mondta Bush, igazolva ezzel az elfogott terroristagyanús személyek kínvallatását, amelyet elnökségének egyik meghatározó momentumának tartanak.
5. Semmibe vett figyelmeztetés
Hetekkel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások előtt Bush, aki éppen crawfordi farmján nyaralt, figyelmeztetést kapott a CIA-től: "Bin Laden le akar csapni Amerikára". Bush nem vette komolyan a figyelmeztetést, amelynek meg is lett a következménye.
6. "Küldetés teljesítve"
Ez a felirat lógott azon az anyahajón, amelyen Bush 2003 májusában beszédet mondott az iraki háború kapcsán. Akkor persze még nem tudhatta, hogy a katonai akció neheze hátra van. Később bevallotta, hogy ezt az elhamarkodott kijelentését tartja elnöksége egyik legnagyobb hibájának.
7. Az ENSZ megkerülése
Több hónapnyi tárgyalás után az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem jutott konszenzusra a tervezett iraki invázióval kapcsolatban. Bush ezért maga vette kezébe az irányítást, és szövetségeseket keresett a tervéhez, amelyet véghez is vitt. Az iraki háborút az ENSZ még ma is "illegálisnak" tekinti.
8. Kapcsolat van Huszein és az al-Kaida között
Bush szerint közvetlen kapcsolat volt Oszama bin Laden, a szeptember 11-ei merényletek felelősének tartott al-Kaida vezér, és az iraki diktátor, Szaddám Huszein között - többek között ezzel is magyarázta az iraki háború megindítását. A kapcsolatra azonban eddig még nem került elő megdönthetetlen bizonyíték.
9. Hol van bin Laden?
2001. szeptember 11. után Bush elsődleges célja volt, hogy elkapja a merényletek kitervelésével gyanúsított al-Kaida vezért. Több mint hét év telt el a terrortámadás óta, és bin Laden hollétéről nem tudunk semmit, miközben a terrorista vezér időről-időre rossz minőségű videókkal jelentkezik, amelyeken a Busht, Amerikát, Izraelt és a nyugati országokat fenyegeti.
10. Kiotó semmibe vétele
Bush 2001-ben visszautasította a kiotói jegyzőkönyv aláírását, vagyis nem vállalta, hogy az Egyesült Államok csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A gazdaságra és az autóiparra rossz hatással lenne a csökkentés - szólt a magyarázat. Mint utóbb kiderült, a gazdaság és az autóipar a kiotói egyezmény aláírása nélkül is hanyatlik, a klímaváltozás pedig továbbra is jelentős világprobléma.11. Katrina madártávlatból
Bush ahelyett, hogy személyesen ellátogatott volna a hurrikán sújtotta New Orleansba a katasztrófa utáni első napokban, inkább a Washingtonba tartó elnöki gép, az Air Force One ablakából nézte meg a pusztítást. Természetesen óriási felháborodást váltott ki az érzéketlensége.
12. A költségek alábecslése
Bush eredetileg 50-60 milliárd dolláros költséggel számolt az iraki háború kapcsán. Jelenleg a számláló 600 milliárd dollár közelében jár.
13. Hiányos katonai felszerelések
A drága háború költségeinek csökkentése miatt sok amerikai katonának hiányos a felszerelésre. Érkeztek hírek családokról, amelyek állítólag az eBay-en próbáltak szerezni katonai holmikat a fronton harcoló fiaiknak és lányaiknak.
14. New Orleansban nincs szükségállapot
2005. augusztus 27-én, két nappal a Katrina hurrikán megérkezése előtt, Bush elnök szükségállapotot hirdetett ki Louisiana állam egyes részeire, valamint Alabamára és Mississippire. A listán azonban nem szerepelt Louisiana parti övezete, ahol New Orleans is található - az a város, ahol a legnagyobb pusztítást végezte Katrina.
15. Adócsökkentés a gazdagoknak
Attól tartva, hogy a tehetősebb amerikaiak adóparadicsomokba menekítik vagyonukat, Bush inkább csökkentette az adóikat, hogy a pénzt Amerikában tartsa. Rengeteg kritika érte emiatt, ráadásul ezzel a lépéssel sem sikerült javítani a recesszió felé sodródó gazdaságot.
16. Afganisztán mellőzése
Az afganisztáni háború kezdetben sikeresnek bizonyult, de ahelyett, hogy tovább koncentrált volna Afganisztánra, Bush Irak felé vette az irányt. A január 20-án hivatalba lépő Barack Obama is többször hangozatta: a terrorizmus elleni háború sikeresebb lenne, ha több katona harcolna Afganisztánban.
17. Az őssejtkutatások korlátozása
Bush nem sokkal a hivatalba lépése után elrendelte az embrionális őssejtekre vonatkozó kutatás korlátozását, pedig a korábbi laboratóriumi vizsgálatok óriási eredményeket hoztak (például patkányoknál sikerült visszafordítani a Parkinson-kórt).
18. Alberto Gonzales kinevezése
Bush egyik texasi barátját, Alberto Gonzalest nevezte ki igazságügyi miniszternek John Ashcroft lemondása után. Gonzales legvitatottabb lépése a lehallgatások engedélyezése volt. Több elemző Mike Brown és Alberto Gonzales kinevezésével példázza Bush egész elnökségét, amelyre jellemző volt, hogy az elnök jól képzett szakemberek helyett "haverokkal" vette körül magát.
19. Az iraki újjáépítés
A Halliburton nevű cég kapta meg az iraki újjáépítés legnagyobb szerződéseit - nem mellesleg korábban ennél a cégnél dolgozott Dick Cheney alelnök. Pletykák szerint a vállalatnak érdeke az iraki konfliktus elhúzódása.
20. Lehallgatások
Nem sokkal szeptember 11-e után Bush úgy rendelkezett, hogy bizonyos (akár privát) telefonbeszélgetéseket a nemzetbiztonság érdekében lehallgatnak. Bushnak még a Kongresszust is sikerült meggyőznie arról, hogy ez biztonságossá teszi Amerikát.