A gázai konfliktus hetek óta a világ érdeklődésének középpontjában szerepel. George Bush-tól Dmitrij Medvegyeven át Nicolas Sarkozyig mindenki a megegyezést sürgeti, az arab országokban pedig egyre nő az Izraellel szembeni elégedetlenség.
A december közepe óta tartó gázai konfliktus egyre inkább rányomja a bélyegét a világpolitika történéseire. Miközben a nemzetközi szervezetek és a nagyhatalmak is a meggyezést sürgetik, Iránban egy hét alatt 70 ezren jelentkeztek öngyilkos merénylőnek. A több száz civil életet is követelő harcok és az egyre súlyosbodó humanitárius válság hetek óta a nemzetközi érdeklődés középpontjában szerepel, a helyzet rendezése pedig továbbra is várat magára.
Az InfoRádió most betekintést nyújt az események hátterébe.
A térségben hosszú ideje állandóak összetűzések. Miért pont most robbant ki az újabb fegyveres konfliktus?
Azóta, hogy Izrael az 1967-es hatnapos háborúban megszállta a Gázai övezetet és Ciszjordániát, folyamatos palesztin támadásokkal kell szembenéznie.
A zsidó állam 2005-ben kivonult a Gázai övezetből, ahonnan mintegy 9000 embert telepítettek ki. Fenntartották azonban a palesztin területekkel szembeni izraeli gazdasági korlátozásokat.
2008. december 19-én, a két fél közötti fegyverszünet lejártával a Hamász radikális iszlám szervezet többször is rakétákkal támadta a dél-izraeli településeket. Erre válaszul az izraeli légierő bombázni kezdte a Gázai övezetet, 2009. január 3-án pedig megindították a szárazföldi támadást is.
Mi a célja Izraelnek a támadásokkal? Mit szeretne elérni a Hamász?
A támadásokat megelőzően a palesztin területekről naponta 200 rakétát lőttek ki Szderót, Askelon, Beér Seba településekre, komoly anyagi károkat és számos izraeli polgár sebesülését okozva. A rakéták mintegy 700 000 izraeli civil életét fenyegetik.
Az izraeli akció célja a Hamász fegyveres erejének megtörése, annak megakadályozása, hogy a radikális palesztin szervezet újból rakétákat lőhessen ki a Gázai-övezetből a határhoz közel fekvő izraeli városokra.
A Hamász célja az izraeli támadások kikövetelése, amelyekkel a palesztin nép elnyomását bizonyíthatja a világ közvéleménye számára.
A legutóbbi jelentések szerint eddig több mint 635 palesztin áldozata van a harcoknak, közülük legalább 100 nő és gyerek. A sebesültek száma meghaladja a 2900-at.
Az izraeli hadsereg szerint eddig 130 Hamász- fegyveres halt meg a harcokban, Izrael pedig hat katonájának elvesztését és hetvenkilenc megsebesülését ismerte el hivatalosan.Mi a Hamász? Kormány? Hadsereg? Terrorszervezet? Mit akar elérni, katonailag van-e esélye az izraeli hadsereg ellen?
A Hamász az Iszlám Ellenállási Mozgalom rövidítése: politikai párt, szociális segélyszervezet és terrorcsoport egyben, amely a nemzetek fölötti muszlim egységet és Izrael állam elpusztítását tűzte ki célul.
Segélyező tevékenységével jelentős népszerűségre tett szert a palesztinok körében: iskolákat és kórházakat épített és tart fenn, s ezzel főleg a szegények között vívott ki magának jelentős támogatottságot. Ennek is köszönhető, hogy 2006 januárjában nagy fölénnyel nyerte meg a palesztin területeken rendezett parlamenti választásokat. Másfél évvel később a Hamász katonai puccsal teljesen magához ragadta a hatalmat a Gázai övezetben.
Becslések szerint a Hamásznak 20 ezer fegyverese van, akik készen állnak a harcra, ugyanakkor nehezíti a helyzetüket, hogy a két hete tartó hadműveletekben az izraeli hadsereg likvidálta a szervezet több vezetőjét is.
A Hamásznak elvileg nincs sok esélye a jól képzett és nemzetközi színvonalú eszközökkel (például a helyi viszonyokra tervezett, rendkívül biztonságos Merkava harckocsival) rendelkező izraeli hadsereg ellen.
Előnyt jelenthet azonban számukra alapos helyismeretük és a folyamatosnak mondható földalatti fegyvercsempészet, amelynek révén a környező arab államokból, Egyiptomon keresztül jutnak utánpótláshoz.
A Hamász főleg Iránból származó fegyvereket használ. Leggyakoribb támadófegyverük a Grad típusú rakéta, de izraeli információk szerint újfajta, nagyobb hatótávolságú Fajr-3-as rakétákkal is rendelkeznek. Kézi lőfegyverek területén évtizedek óta elmaradhatatlan társuk az AK-47-es gépfegyver, amely megbízható és hatékony az utcai harcokban.
A viszonylag kis területű Gázai övezet Izrael állam része? Izrael tehát saját országát támadja?
A Gázai övezetet a Palesztin Nemzeti Hatóság irányítja, amelyet 103 ország ismert el hivatalosan. A hatóság irányítja a palesztin többségű ciszjordániai nagyvárosokat is.
A 360 km2-es (azaz fél Budapestnyi) Gázai övezet rendkívül sűrűn lakott terület, ahol több mint 1,3 millió ember él.
A lakosság gyakorlatilag a nemzetközi segélyekből tartja fenn magát: csak az EU az elmúlt 8 évben több mint 415 millió euró értékű humanitárius segéllyel támogatta a palesztinokat. A segélyre szükség is van, hiszen a munkanélküliség 35 százalékos, a munkavállalók 70 százalékának pedig a Palesztin Nemzeti Hatóság biztosít munkalehetőséget.
Az arab világ olajsejkjei azonban mintha elfelejtkeztek volna a palesztinokról. Pénzügyi és politikai támogatást is inkább csak a radikális iszlám országoktól, elsősorban Irántól és Líbiától remélhetnek.
Nemcsak a Gázai övezetben élnek palesztinok, hanem Ciszjordániában is. Ott miért nem folynak harcok?
A Palesztin Nemzeti Hatóságot az elmúlt években két párt, a Fatah és a Hamász irányította.
Ma két önkormányzatról beszélhetünk: a Hamász által uralt Gázai övezetről, és a mérsékelt Fatah által irányított ciszjordániai városokról, köztük Ramallahról, Hebronról, Betlehemről, Jerikóról.
A Fatahnak a Hamászhoz hasonlóan célja a független palesztin állam megteremtése. A szervezet legfőbb vezetője, a nemzetközileg is elismert Jasszer Arafat 2004-es halála után meggyegült, így történhetett az, hogy 2007-ben a radikálisabb irányt képviselő Hamász-erők fegyveres felkelést hajtottak ellene, és átvették a hatalmat a Gázai övezet felett.
Az arab országok többségével szemben az Európai Unió, az USA és Izrael csak a Fatahot támogatja, a Hamászt nem.Mit tehet az ENSZ a megoldás érdekében?
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban elítélheti a történteket, ez eddig - elsősorban az Egyesült Államok ellenállása miatt - nem történt meg. A BT tagjai január 6-i ülésükön azonban egyértelműen fokozták az Izraelre nehezedő nyomást a katonai műveletek leállításának érdekében.
A BT ülésén Ban Ki Mun főtitkár bejelentette, hogy a jövő héten Izraelbe, a palesztin területekre és több arab országba látogat. Szükségesnek nevezte azonban, hogy a konfliktust addigra már lezárják. "Nem várhatunk addig, hogy vége szakadjon az erőszaknak. Azonnal el kell ezt érnünk" - hangsúlyozta felszólalásában.
Miért nem segít az USA, és mit tehet az EU? Mit tesznek a környező arab államok?
Az Egyesült Államok szerint Izraelnek joga van az önvédelemre a Hamász rakétatámadásaival szemben, ugyanakkor az elnök bizakodó a tekintetben, hogy sikerül tűzszünetet kötni.
George Bush az iszlamista szervezetet tette felelőssé a történtekért, szerinte a Hamász "ahelyett, hogy a Gázai övezet lakosságával törődne", rakétákat lő ki, hogy ártatlan izraelieket öljön meg.
A Fehér Ház szóvivője később úgy fogalmazott: Washingtonnak az azonnali, egyben tartós tűzszünetre való felhívása nem jelent váltást a kormányzat Közel-Kelet-politikájában.
Barack Obama megválasztott amerikai elnök is megtörte a gázai válsággal kapcsolatos eddigi hallgatását: kijelentette, hogy mélyen aggódik a viszály palesztin és izraeli civil áldozatai miatt.
Az Európai Unió vezető politikusai - csak úgy, mint Oroszország - az erőszak beszüntetésére és tűzszünetre szólították a palesztinokat és az izraelieket.
Benita Ferrero-Waldner, az EU külügyi biztosa Simon Peresz izraeli államfővel tartott megbeszélésén úgy fogalmazott: Izraelnek a nemzetközi támogatottság tekintetében komoly problémái vannak, s az ország imázsa komoly károkat szenvedhet.
Az arab országok egyöntetűen elítélik az izraeli támadásokat. Az Arab Liga azon dolgozik, hogy rávegye Izraelt egy humanitárius folyosó megnyitására. Iránban ezzel szemben egy hét alatt 70 ezren jelentkeztek Izrael elleni öngyilkos merényletek végrehajtására.
Érinti-e a válság Magyarországot? Mi a hivatalos magyar álláspont? Mit tehetnek az övezetben élő kettős állampolgárok? Biztonságos most Izraelbe utazni?
A válság Magyarországot elsősorban gazdasági szinten érintheti: mint szinte minden közel-keleti esemény, így a Gázai övezetben folyó harcok is befolyásolják az olaj világpiaci árát. Habár a harcban álló felek egyikének sincs jelentős kitermelése, az olaj ára mégis emelkedett az elmúlt napokban.
Az illetékes magyar külképviseletek közlése szerint három palesztin-magyar család, összesen 23 személy tartózkodik a gázai övezetben. Közülük két család - 13 ember - kért konzuli segítséget az evakuáláshoz.
Az egyik magyar család már megkapta az izraeli hozzájárulást, hogy elhagyja az övezetet, ám a folyamatos harcok miatt eddig képtelen volt eljutni a kijelölt határállomásra. Az evakuálásban nagy segítséget jelenthetnek a néhány órás humanitárius tűzszünetek, mint amilyen szerdán is életbe lépett.
A Külügyminisztérium azt javasolja, hogy magyar állampolgárok csak szervezett keretek közt látogassanak a Sínai-félszigetre, ne hagyják el a szállodákat és közvetlen környéküket.
A légitámadások és a palesztin rakétatámadások miatt azt tanácsolják, hogy senki se közelítse meg a Gázai-övezetet, illetve annak 45 kilométeres körzetét.