Magánéleti botrányok és válság - 2008 Franciaországban

Infostart
2009. január 1. 09:30
Franciaországban 2008 Nicolas Sarkozy-ről, az uniós soros elnökségről, XVI. Benedek pápa látogatásáról és természetesen a gazdasági világválságról szólt. Az év összefoglalója Franciaországból.

Franciaországban, mint valószínűleg minden más országban a gazdasági válság mindent felülírt 2008-ban. A média az év utolsó napjaiban is annak hatásaival, illetve a jövő évi várható recesszióval foglalkozott.

2008-at akár Sarkozy évnek is lehetett volna nevezni, a leglátványosabb eseményeket ugyanis maga az elnök szolgáltatta: az év elején még inkább magánéleti botrányaival, főleg új feleségével, az igen csinos egykori topmodell Carla Brunival, júliustól pedig az Európai Unió soros elnökeként végzett tevékenységével.

A politikusnak a legjobbkor jött a globális pénzügyi válság, ebben a helyzetben ugyanis az ellenfelei által oly gyakran bírált hiperaktivitása valójában megnyugtatóan hatott az emberekre, azt a benyomást keltette ugyanis nemcsak franciaországi, hanem immár uniós szinten is, hogy a vihar közepette van valaki a kormánykeréknél.

A politikus nem titkolta, hogy túl lassúnak és bürokratikusnak tarja Brüsszel működését, ezért a válság kezelésére hivatkozva többször is kész tények elé állította a többi tagország vezetőit, amit szemmel láthatóan nem minden ország vett zokon. Amikor ugyanis decemberben Nicolas Sarkozi átadta a soros elnökséget, az Európai Parlamentben a legtöbben kifejezetten pozitívan értékelték tevékenységét.

Az állandó, olykor kifejezetten nyomasztó elnöki médiajelenlétet egyébként csak XVI. Benedek pápa szeptemberi franciaországi látogatása tudta néhány hétre kissé háttérbe szorítani. Igaz, a szeptemberi látogatás első napján a lapok még a francia államfő beszédét idézték, a szentatya fogadásakor elmondott beszédében ugyanis azt mondta, hogy "vállaljuk Franciaország keresztény gyökereit".

Ezt követően azonban a figyelem egyre inkább XVI. Benedek felé fordult, akinek látogatását immár kifejezetten pozitívnak értékeli a francia közvélemény. A katolikusok rájöttek, hogy a merev és konzervatív hírében álló pápájuk valójában szelíd, derűs és toleráns személyiség. Az egyház ellen a francia forradalom óta berzenkedő francia értelmiség pedig felfedezte benne a rendkívül művelt és a vitára nyitott tudóst.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást