A kalózok elraboltak egy francia olajipari vállalat által üzemeltetett indonéz vontatóhajót, egy török teherhajót, egy kínai halászhajót és egy jachtot - erről számolt be nemrég Andrew Mwangura, egy kenyai székhelyű nemzetközi hajózási szervezet képviselője, írja a távirati iroda.
A kínai halászhajón harminc matróz tartózkodott, az üzemeltető vállalat elvesztette velük a kapcsolatot. A hajórablás egyébként néhány órával azután történt, hogy Ho Ja-fej kínai helyettes külügyminiszter bejelentette: Peking komolyan fontolgatja, hogy hadihajókat küld a térségbe.
Jelenleg információink szerint a NATO négy hadihajója, egy amerikai parancsnokság alatt álló "gyorsreagálású erő" féltucat hajója és az Európai Unió ugyanennyi hadihajója mellett Oroszország, Malajzia, India és Szaúd-Arábia hajói járőröznek a Szuezi csatornához vezető Ádeni-öbölben, és az Indiai óceánon.
Az idén elrabolt több mint ötven hajó közül a keddi akció előtt még 14 a kalózok kezén volt, köztük egy eredetileg százmillió dollárt érő rakományt szállító szaúdi szupertanker, és egy harckocsikkal és más nehézfegyverekkel megrakott ukrán teherhajó.
Részben emiatt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden engedélyezte, hogy ezentúl Szomália területén is fellépjenek nemzetközi erők a kalózok ellen.
Ez egy nagyon fontos eszköz azok ellen, akik tervezik, segítik, vagy vállalják Szomália területén a kalózkodást. Az Egyesült Királyság álláspontja szerint az erő-alkalmazásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie - mondta David Miliband, brit külügyminiszter a biztonsági tanács ülésén.
Elemzők szerint egyébként a korábbi ENSZ határozatoknak azért nem volt jelentős visszatartó erejük, mivel a kalózok ellen fellépő erőknek nem volt felhatalmazásuk a szárazföldön harcolni, ahol a kalózok támaszpontjai vannak.
Szerző: Sigmond Árpád