Minden idők legfontosabb állam- és kormányfői találkozóját várja az Európai Bizottság elnöke a csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozástól. A Lisszaboni Szerződés jövője és a gazdaságélénkítő csomag mellett ugyanis a legnagyobb vitát kétség kívül az EU klímavédelmi csomagja váltja majd ki.
Az unió tavaly nyáron határozta meg, hogy 2020-ig közösségi szinten 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20 százalékra emeli a megújuló energiák arányát a teljes energiafogyasztáson belül, és 20 százalékkal növeli az energiahatékonyságot.
Fóris György, a BruxInfo elemzője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában elmondta, az állam- és kormányfők feladata most az, hogy meghatározzák, egyes tagállamok mennyivel járuljanak hozzá a közösségi szintű 20 százalékhoz.
A csomag négy elemből áll: a szén-dioxid kibocsátási kvóták kereskedelmi rendszerének módosításából, az emissziókereskedelemben nem szereplő ágazatok kibocsátásának szabályozásából, a megújuló energiák arányának növeléséből és a szén-dioxid hasznosításából és megkötéséből. A törekvések megvalósítása uniós szinten több tízmilliárd euróba kerülhetnek.
Magyarországnak azt javasolta az Európai Bizottság, hogy a jelenlegi körülbelül 4 százalékról 13-ra emelje a megújuló energiák arányát 2020-ig. A legkevesebbre, 10 százalékra Máltának kell emelnie, a legtöbbre, 49 százalékra pedig Svédországnak.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkenésénél viszont az az új tagállamok, köztük Magyarország kérése is, hogy az EU vegye figyelembe a rendszerváltozás idején, a nehézipar leépülése során elért nagyfokú emissziócsökkenést, és így a 20 százalékot 1990-hez képest kelljen elérni.
A régi tagállamok viszont - érthető módon - ragaszkodnak ahhoz, hogy az unió 2005-höz képest csökkentsen 20 százalékkal. Főként ezért várható késhegyre menő vita a kérdésben.
Fóris György szerint ilyenkor általában minden tagország a legvégsőkig kitart álláspontja mellett, de már előre tudja azt is, hogy mit kér cserébe az álláspontja megváltoztatásáért.