Úgy tűnik, a távozó Bush-kormányzat és az amerikai törvényhozás is átlépheti az ideológiai gátat, és szabadpiaci elveket feladva megmentheti a csőd szélére sodródott nagy amerikai autógyárakat. Erre utaló jeleket lehetett legalábbis érzékelni hétfő éjszaka Washingtonban, ahol órákig folyt az alkudozás a General Motors, a Chrysler és a Ford által kért 15 milliárd dolláros gyorssegélyről.
Egy olyan javaslat kezd körvonalazódni, amely feltételül szabná az eddig többliteres motorú, benzinfaló terepjárókat gyártó cégeknek, hogy váltsanak profilt. Ha pedig ez nem sikerül, akkor a hiteleket fizessék vissza az államnak.
Tudósítók szerint akár szerdán szavazhat a Kongresszus a csomagról. Ha ez valóban megtörténik, akkor sokak örömére megcáfolja majd azokat a korábbi jóslatokat, amelyek szerint a politikai sakkjátszmák miatt a Fehér Ház, valamint a kongresszusi képviselők és szenátorok hagyják elvérezni az autógyárakat.
A mérsékelt optimizmus ellenére kemény alkudozás folyik a Kongresszusban. Mint az AP megjegyzi: sok képviselő még mindig dühös, amiért az adófizetők 700 milliárd dollárjából megmentették az amerikai bankvilágot.
A terv értelmében átirányítják a környezetbarát és alacsony fogyasztást kidolgozó technológiákra előirányzott pénzt a gyárak azonnali költségeinek fedezésére. Kijelölnek egy szövetségi képviselőt - akit máris "gépkocsi cárnak" kereszteltek el -; ő fogja figyelni, hogy a cégek márciusig valóban olyan átalakítási programba kezdtek-e, amelynek nyomán később nyereségessé válhatnak. Bár jogilag más megoldásról van szó, az elképzelés nagyban hasonlít a chapter 11 néven ismert csődvédelmi megoldáshoz, amikor a csődbe jutott cégnek még egy utolsó esélyt adnak, hogy felkeljen a padlóról.
A bankvilághoz hasonlóan az autógyártóknál is limitálhatják majd az igazgatói fizetéseket, megtilthatják az osztalékfizetést, és kötelezhetik a gyártókat, hogy a majdani profitból először az államot és az adófizetőket fizessék ki. Még azt is előírhatják, hogy a cégfőnökök váljanak meg vállalati repülőgépeiktől.