Több mint két órán át tárgyalt a szlovák és a magyar államfő szombaton Érsekújváron a két ország közötti vitás kérdésekről. Sólyom László konkrét javaslatokkal érkezett a találkozóra, arra kérte Ivan Gasparovicot, hogy kezdeményezze egy kisebbségi törvény megalkotását.
A magyar köztársasági elnök úgy vélte: ugyan az alkotmány különböző helyeken rögzíti a kisebbségi jogokat, fontos lenne, hogy ezeket egy egységes törvénybe foglalva hagyja jóvá a szlovák parlament.
Ivan Gasparovic elutasította a javaslatot. Úgy fogalmazott: a köztársasági elnöknek a törvényalkotás terén nincs kezdeményezési jogköre.
Sólyom László ezenkívül felvetette egy kisebbségi ombudsmani poszt létrehozásának ötletét, a szlovák államfő azonban úgy vélte: nincs szükség külön ombudsmanra, a jelenlegi biztos foglalkozik a kisebbségi problémákkal is; ennek ellenére nem zárta ki a tárgyalás lehetőségét a kérdésről.
A magyar államfő arról is beszélt, hogy fontos lenne a közös szlovák-magyar történelemkönyv megalkotásának felgyorsítása, amely lehetővé tenné, hogy a két ország eltérő történeleminterpretációja egymás mellett kapjon helyet. Sólyom László úgy vélte: a nézeteltérések és konfliktusok fő oka a történelmi események eltérő értelmezése. A köztársasági elnök szerint a közös történelem ismerete és tisztelete megszüntetheti a két állam közötti feszültséget.
Enyhülés következhet?
A magyar államfő szívélyes, közvetlen hangulatú megbeszélésről számolt be, ugyanakkor elismerte, hogy a konkrét felvetésekre nem kapott érdemi válaszokat. Megjegyezte: már az is komoly lépés volt a két ország közötti feszültség enyhítése érdekében, hogy mindketten elmondták javaslataikat.
Sólyom László már a találkozó előtt is hangsúlyozta: a cél nem az, hogy a konkrét eseményeket vitassák meg, hanem, hogy államfőként, szélesebb látókörrel a problémák mélyebb gyökereiről beszéljenek. Hozzáfűzte: a találkozó lehetőséget adott a helyzet objektív mérlegelésére, az okok megvitatására és a lehetséges megoldások felvázolására.
Mindkét államfő kiemelte: fontos, hogy a jövőben sűrűbben folytassanak hasonló tárgyalásokat, akár a nyilvánosság előtt is. Sólyom László leszögezte, hogy Magyarországon nincs semmiféle szlovákellenesség, majd hozzátette: fontos tisztázni azt is, hogy a szélsőséges megnyilvánulások kormányzati szinten, vagy csak bizonyos marginális csoportok részéről hangzanak el.
A két köztársasági elnök egyetértett abban, hogy országaik konfliktusait a két állam között fennálló szerződés és a nemzetközi egyezmények elvei mentén kell rendezni. Ivan Gasparovic úgy fogalmazott: a találkozó nagyban hozzájárult a feszült hangulat enyhítéséhez, ugyanakkor nem feladatuk, hogy mindenben megegyezzenek. Kiemelte: a Szlovák Köztársaság jogrendje bünteti a szélsőséges megnyilvánulásokat, nemrég módosította a parlament a büntető törvénykönyv vonatkozó jogszabályait.
A szlovák államfő előrelépésként értékelte a két ország közötti, közelmúltbeli kormányfői és országgyűlési elnöki találkozóit. Megjegyezte: a kisebbségeknek megértőbbnek kell lenniük az állam intézkedéseivel szemben. A két ország vezetőinek feladata, hogy a lehető legjobb kapcsolatot alakítsa ki Szlovákia és Magyarország között.
Egyelőre nem tudni, hogy mikor lesz a következő hivatalos államfői találkozó, de annyi biztos: Ivan Gasparovic arra kérte Sólyom Lászlót, hogy várja meg az előrehozott szlovák köztársaságielnök-választást, amely februárban lesz.