Észak-Rajna-Vesztfália integrációs ügyekkel megbízott minisztere, a szintén kereszténypárti Armin Laschet teljesen fölöslegesnek nevezte a javaslatot, és rámutatott arra, hogy a német nyelv ismerete kezdettől fogva előfeltétele volt az idegenek beilleszkedésének.
Az alkotmánybíróság egy korábbi tagja, Dieter Grimm pedig kifejtette, hogy minden hivatalos szervnél a német nyelvet használják, annak ellenére, hogy ezt nem foglalták alkotmányba. A kisebbik koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt nevében a törvényhozás belügyi bizottságának elnöke, Sebastian Edathy úgy vélte, hogy csak azok akarhatják a német nyelvet törvénybe foglalni, akik úgy vélik, hogy veszélybe került a nyelv, holott erre semmi kézzel fogható jel sem utal.
Edathy szerint a javaslattal a Kereszténydemokrata Unió a közelgő választások előtt azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha jobban kiállna a nemzeti érdekek mellett, mint a többi párt.
Hasonló szellemben nyilatkoztak az ellenzéki Zöldpárt képviselői is, valamint a Németországban élő iszlámok csúcsszervének vezetői is, Horst Köhler államfő pedig óvott a néhány évvel ezelőtt kirobbant viszály megismétlődésétől, amelyet egy kereszténypárti vezető "vezető kultúráról" tett kijelentése váltott ki.