A törvényi és adójogi korlátok miatt - melyek megszüntetésén, illetve áthidalásán jelenleg is dolgoznak a gazdasági tárcánál - az első három évben csak befektetéssel foglalkozhatnak, azt követően azonban lakossági banki tevékenységet is folytathatnak majd.
A gazdasági miniszter nyilatkozata szerint Párizs nem csupán utol akarja érni, hanem le is akarja körözni Londont, amely 2004-ben nyitotta meg piacát az iszlám bankok előtt. A tét nem csekély: a francia-arab kereskedelmi kamara elnöke szerint jelenleg mintegy 500 milliárd dollár forog az iszlám pénzpiacokon, a kőolajeladásokból jelentős pénztartalékokat felhalmozott arab országok pedig folyamatosan keresik a sariának megfelelő befektetési lehetőségeket.
Az iszlám pénzintézetek fogadása azonban nem egyszerű művelet, a muzulmánok szent könyvéből, a Koránból levezetett törvények ugyanis tiltják például a kamatot, így Párizsnak nem csupán a francia, hanem az európai uniós jogra is figyelnie kell. Egy iszlám bank ugyanis a saria által előírt kockázat és nyereség megosztási törvényből fakadóan nem garantálja föltétlenül a betétesek pénzét, ez azonban ellenkezik az egyik uniós direktívával.
További iszlám előírás, hogy hithű muzulmán nem fektethet be akármilyen cégbe. Nem vásárolhat például olyan társaságok papírjaiból, amelyek alkoholt vagy dohányárut gyártanak, pornográfiával, esetleg disznóhússal üzletelnek.
Az ingatlanvásárlás is különbözik az Európában bevett formától, és az némiképp egy lízingszerződésre emlékeztet. Egy hitelre történő lakásvásárlás például úgy történik, hogy a kiszemelt ingatlant a vevő által kiválasztott bank megvásárolja, majd azt a vevő bérleti díj formájában törleszti, a tulajdon pedig a hitelfutam végén száll rá.
A szerteágazó, olykor kifejezetten bonyolult előírások betartására a bankokban egy úgynevezett saria-bizottság működik, amely negyedévente ellenőrzi az adott pénzintézet által eszközölt befektetéseket. Ez a fajta, valláshoz kötött működési mód szemmel láthatóan komoly dilemma elé állítja a muzulmán pénzek iránt erősen érdeklődő, ugyanakkor laicitásukra - az egyháztól függetlenné válásukra - meglehetősen büszke franciákat.
Amint egy nemrég megtartott szenátusi meghallgatásból kiderül, úgy akarják beengedni ezeket a pénzintézeteket, hogy közben biztosak akarnak lenni abban, hogy be fogják tartani az alkotmány diszkriminációt tiltó rendelkezéseit.
A gazdasági minisztérium egyik magas rangú tisztviselője elmondta: ki akarják például zárni azt a lehetőséget, hogy az iszlám bankok a cégvezetők vallási hovatartozását is figyelembe vegyék, amikor befektetéseikről döntenek. Hogy ez mennyire sikerül a hatóságoknak, majd a gyakorlat megmutatja. Francia lapértesülések szerint ugyanis három jelentős iszlám pénzintézet, a katari Iszlám Bank, a kuvaiti Finance House, valamint a Bahnreini Al-Baraka Islamic Bank jelezte, hogy működési engedélyt készül kérni a francia hatóságoktól.