Jól jártak a kelet-európaiakkal a régi uniós országok

Infostart
2008. november 19. 16:28
A kelet-európai munkavállalók élénkítették azoknak a régi uniós tagállamoknak a gazdaságát, amelyek nem tartanak fent korlátozásokat az új tagokkal szemben - derült ki az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből. A BruxInfo elemzője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában elmondta, Budapest még két évig korlátozná a románok és a bolgárok magyarországi munkavállalását.

Az Európai Bizottság legfrissebb időközi jelentése szerint a kelet-európai munkavállalók nem okoztak súlyos zavarokat a munkaerőpiacokon, és hozzájárultak a GDP-növekedéshez a régi uniós tagállamokban anélkül, hogy kiszorították volna a helyi munkaerőt vagy lenyomták volna béreiket. A BruxInfo elemzője szerint ugyanakkor az egyes országokat vizsgálva árnyaltabb lehet a kép.

Gyévai Zoltán közölte: a tizenöt régi tagállam közül már csak négy ország - Ausztria, Németország, Belgium és Dánia - korlátozza különböző mértékben az EU új tagállamaiból érkezők munkavállalását. Jövő év április 30. után csak akkor van lehetőség a korlátozások fenntartására, ha a munkaerőpiacon komoly zavarok keletkeznek vagy ennek veszélye fenyeget.

Belgium és Dánia várhatóan hamarosan tovább könnyít a korlátozásokon, és akár teljesen megnyithatja a sorompót - tette hozzá az elemző.

Magyarország a viszonosság elvét alkalmazva fenntartja a korlátozást azon országok munkavállalóival szemben, amelyek maguk is korlátozzák a magyar munkaerő szabad áramlását - fejtette ki Gyévai Zoltán.

Romániában és Bulgáriában szabadon vállalhatnak munkát a magyar állampolgárok, de Magyarország már jelezte, hogy 2009 januárjától két évig fenntart bizonyos korlátozásokat a román és bolgár munkavállalókkal szemben.

Az Európai Bizottság jelentése szerint a 2004-ben csatlakozott új tagállamokból - főként Lengyelországból, Litvániából és Szlovákiából - érkező munkavállalók nagy része Írországba és az Egyesült Királyságba ment, míg a románok számára Spanyolország és Olaszország volt a legnépszerűbb célország.

Az új uniós polgárok közül a litvánok a legmobilabbak, 3,1 százalékuk él külföldön. A ciprusiak 3, a románok 2,5 és a lengyelek 2 százaléka próbál szerencsét valamelyik gazdagabbak tagállamban.

A lakosság számához képest arányosan a legtöbb kelet-európai Írországban van, ott már a lakosság 5,8 százaléka származik az új tagállamokból. Ausztriában és Nagy-Britanniában magas még ez az arány, valamivel több mint 1 százalék.

Az uniós munkavállalók közül sokan csak ideiglenes jelleggel mennek egy másik országba, de nem szándékoznak tartósan ott maradni.

A témával részletesen foglalkozik az InfoRádió Brüsszeli hét című műsora szerda este 8 órától.

Hanganyag: Nagy Tamás


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást