Az európai Opel gyárak elnöke, Carl-Peter Forster bejelentette, hogy átfogó takarékossági intézkedéssel próbálnak kilábalni a kereslet vészes visszaeséséből fakadó válságból. A cég élén álló vezetőknek le kell mondaniuk a prémiumról és az egyéb, fizetés kiegészítő járulékokról, az alkalmazottaknak pedig tudomásul kell venniük, hogy bevezetik a 30 órás munkahetet és a bérüket is eszerint alakítják.
A csőd szélére került amerikai General Motors tulajdonában lévő Opel művek európai gyárai jövőre a tervezett 1,7 millió helyett legfeljebb másfél millió gépkocsit fognak gyártani, de a cég vezetői remélik, hogy 2010-re túljutnak a válságon. A megszorító intézkedések valószínűleg érintik a szentgotthárdi gyárat is.
Carl-Peter Forster közölte, hogy az Opel csupán kezességvállalásra kérte a berlini kormányt valamivel több, mint egymilliárd eurós összegre.
Időközben a Frankfurter Allgemeine Zeitung az autógyárból származó értesülésekre hivatkozva azt jelentette, hogy az Opel 1,8 milliárd eurós hitelhez kér állami kezességet. A tervet Michael Glos gazdasági miniszter arra hivatkozva bírálta, hogy a kancellári hivatalban folytatott válságtanácskozásba nem hívták meg.
A kis- és középvállalkozásokat képviselő parlamenti bizottság kereszténypárti elnöke szintén kifogásolta a kancellár tervét, és úgy vélte, hogy a berlini kormánynak nem feladata a bajba jutott amerikai cégek megmentése.
A Bajorországban kormányzó Keresztényszociális Unió parlamenti frakcióvezetője pedig rámutatott arra, hogy a terv megvalósítása előtt tanulmányozni kell az esetleges kezességvállalás kihatását az egész német autóiparra.