"Az új szervezet nagy valószínűséggel a minisztérium vám- és pénzügyi csalásokkal foglalkozó igazgatósága keretein belül működik majd" - mondta az InfoRádió kérdésére a költségvetési tárca szóvivője. Daniel Baldaia hozzátette: a tervezetet jelenleg az Államtanács vizsgálja, november 19-én pedig a miniszterek tárgyalnak róla.
A szolgálat létrehozásáról rendelkező törvény tervezetét megszerző La Tribune gazdasági napilap úgy tudja: a leendő "pénzügyi rendőröket" az adóhivatal alkalmazottai közül toborozzák majd, és nyomozati jogkörrel ruházzák fel őket, hogy hatékonyabban tudják végezni munkájukat.
A tervek szerint házkutatásokat hajthatnak végre, lehallgathatják a gyanúsítottak telefonbeszélgetéseit, és ki is hallgathatják őket, sőt, bűnszövetkezetben elkövetett adócsalás gyanúja esetén akár be is épülhetnek a gyanús szervezetbe. Mindezt azonban csak szigorú feltételek mellett tehetik meg.
A törvénytervezet előírja ugyanis, hogy gyanús ügy esetén a vizsgálati anyagot be kell mutatni a minisztérium adócsalásokkal foglalkozó bizottságának, amely eldönti, hogy szükséges-e a további felderítés vagy sem. Indokolt esetben azonban már egy magas beosztású bírónak kell a szükséges eszközökről döntenie, illetve engedélyt adnia azok alkalmazására.
A pénzüket adóparadicsomokban elrejtőkre való tekintettel várhatóan módosítják az adócsalás elévülési idejét is, így a "pénzügyi rendőröknek" a jelenlegi három év helyett ezentúl hat év áll rendelkezésükre, hogy egy gyanús ügyre visszatérjenek.
Az Európai Bizottság adatai szerint az adócsalók tavaly mintegy 30-40 milliárd euróval rövidítették meg a francia államot, és a becslések szerint ez az összeg idén mintegy nyolc százalékkal lesz magasabb.