Nem véletlenül választotta az idei amerikai elnökválasztás győztese, Barack Obama kampánya kulcsszavává a változást: nyolc év republikánus kormányzás után az amerikaiak többsége szerint eljött az idő, hogy új időszámítás kezdődjön Washingtonban.
Nem ez volt az első eset, hogy az egyik párt hiába nyert előzőleg egymás után két választást, harmadszorra nem tudta jelöltjét bejuttatni a Fehér Házba. Volt azonban több időszak is, amikor a választók hosszú ideig kitartottak egy párt mellett.
Első világháború (1914-18)
Bár az Egyesült Államok csak 1917-ben lépett be a háborúba, az országot addig is érzékenyen érintette az európai kontinensen az Antant és a központi hatalmak között dúló harc.
Amíg Európában zajlottak a harcok, az 1913 márciusában hivatalba lépő demokrata Woodrow Wilson volt Egyesült Államok elnöke, egészen 1921-ig. Akkor azonban nem demokrata, hanem republikánus elnököt választottak Amerikában Warren G. Harding személyében.
A nagy gazdasági világválság (1929-33) és a második világháború (1937-1945)
Bár a demokrata Franklin D. Roosevelt már a nagy gazdasági világválság végén, 1933-ban került hatalomra, előtte 3 cikluson keresztül republikánus vezető irányította az Egyesült Államokat.
Rooseveltet egyébként négy terminusra választották meg, mivel akkor még nem lépett érvénybe az alkotmány azon kitétele, hogy egy elnököt csak egyszer lehet újraválasztani.
Roosevelt nevéhez fűződik a New Deal program, amely segítségével talpra állt a recesszióval küzdő amerikai gazdaság - nem véletlen, hogy 1933 és 1945 között "kisajátította" a Fehér Házat, és vezette Amerikát a második világháborúban.
A demokrata évekből nem árt a sok - gondolták 1945-ben az amerikai szavazók, amikor Roosevelt halála után egy szintén demokrata elnököt, Harry Trumant választottak meg vezetőnek, ráadásul egymást követő két ciklusban is.
A húszéves demokrata uralom után azonban két ciklusra a republikánus Dwight D. Eisenhower költözött be a Fehér Házba 1953-tól 1961-ig.
Hidegháború (1946-1989) és Vietnam (1959-1973)
Még Eisenhower elnöksége alatt elindultak az amerikai katonai hadműveletek Vietnamban, és az amerikaiak változást szerettek volna: 1961-től rövid kitérő után John F. Kennedy személyében újra demokrata politikus irányította Amerikát, és Lyndon B. Johnsonnal Kennedy meggyilkolása után is demokrata elnök költözött a Fehér Házba.
A vietnami háborús éveket azonban Amerika már egy republikánus elnökkel, nevezetesen Richard Nixonnal zárta le, akit két párttársa, 1974-ben Gerald Ford, majd 1977-ben Jimmy Carter követett.
A hidegháború vége: republikánus uralom
Érdekesség, hogy a hidegháború utolsó éveiben és az új történelmi korszak első időszakában az amerikaiak nem áhítoztak politikai változásra: 1981-től 1993-ig a Republikánus Párt két prominens politikusa, Ronald Reagan és idősebb George Bush váltotta egymást a Fehér Házban.
12 év republikánus uralom után azonban jött a demokrata Bill Clinton, aki két elnöki cikluson keresztül vezette Amerikát. A Clinton-éveket 2001-től a Bush-éra követte, amelynek érdekessége, hogy válság idején (vagyis a terrorizmus elleni háborúban) az amerikai választópolgárok kitartottak a republikánus vezető mellett.
Most azonban a háborúk mellett az Egyesült Államokat gazdasági válság is sújtja, november 4-én mégsem úgy döntöttek a választók, mint a harmincas évek krízisekor. Most változást akartak, egy, a konzervatív politikától eltérő irányvonalat.