Az amerikai politikai életben a pártok színei pont a fordítottját jelentik, mint Európában. A republikánusok a pirosok, és a demokraták a kékek.
Barack Obamának még az eddig rendre szín piros államokban is sikerült elérnie, hogy a korábbinál sokkal több választó regisztrálja magát, és éljen a korai szavazati lehetőséggel. Ez azért volt lehetséges, mert a dollár százmilliókkal támogatott Obama-kampány komoly összegeket áldozott arra, hogy segítsen a választóknak eljutni a szavazóhelyiségekbe.
Az internet összes lehetőségét kihasználó Obama a korábbi jelölteknél jobban megmozgatta a fiatal és a fekete választókat is. Így előfordulhat, hogy ezek az eddig passzív polgárok kékké változtatják a döntő fontosságú Észak-Karolinát és Virginiát. Mindkét állam eddig hagyományos republikánus bástya volt.
A demokraták még Alabamában, Utah-ban, Nebraskában és Oklahomában is megszorongatták ellenfelüket azzal, hogy rekordszámú választót regisztráltak. A déli Alabamát például jelentős részben afroamerikaiak lakják, akik általában a demokratákat támogatják. Ennek ellenére 1980 óta az állam rendszeresen a republikánusokra szavazott. Obamának azonban sikerült hárommillió választót maga mellé állítania.
Az amerikai választási rendszer szerint a polgárok előre regisztrálhatják pártszimpátiájukat - ez azonban nem kötelező.
Mindezt azonban a republikánus bázis lelkesedése ellensúlyozhatja, bár a közvélemény-kutatások rendre Obama győzelmét jósolják.
A vizsgán blattoló diákra emlékeztető, szarvasvadász-hokimama Sarah Palin jelölését még egyes konzervatív körök is kínosnak tartják. Palin ugyanakkor John McCainnél is jobban meg tudja mozgatni az egykor George Busht is hatalomra juttató evangélikus keresztényeket, akik hősüknek tartják az alaszkai kormányzót.