"A Lisszaboni Szerződés gyógyír az EU összes bajára"

Infostart
2008. október 17. 10:30
"Magyarország egyik legfőbb érdeke az európai integráció továbbfejlesztése" - fogalmazott Martonyi János volt külügyminiszter. A politikus egy fővárosi rendezvényen beszélt, amelynek vendége volt Melchior Wathelet, volt belga miniszterelnök-helyettes. Az Európai Bíróság korábbi bírája előadásában lisszaboni szerződés elfogadásának fontosságát hangsúlyozta.

"Magyarországnak különösen fontos az európai integráció, mert megteremti a regionalizációt, lehetőséget ad a területi autonómiára, és gyógyír lehet az összmagyarság XX. századi tragédiáira" - fogalmazott Martonyi János.

Az Orbán-kormány külügyminisztere a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány a Kisebbségekért, a Pro Minoritate Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem Európai Tanulmányok Központja szervezésében létrejött rendezvényen beszélt erről.

Melchior Wathelet volt belga miniszterelnök-helyettes előadásában az Európai Unió eredményeiről és lehetőségeiről, illetve Belgium fejlődésének lehetséges irányairól beszélt. Leszögezte: az Európai Unió minden problémája és nehézkessége ellenére számos eredménnyel büszkélkedhet.

Az egyre több országban felbukkanó euroszkepticizmus - az Európai Bíróság korábbi bírája szerint - többnyire alaptalan. Úgy vélte: hiba volt a korábbi Európai Alkotmány francia és holland elutasítása, majd az ír nem a Lisszaboni Szerződésre.

Melchior Wathelet szerint a dokumentum az unió jelenlegi kereteinek megújításával számos problémára gyógyírt jelenthet. "A Lisszaboni Szerződés kitűnő megoldás: egyensúlyba hozza az uniós célokat és a tagállamok saját törekvéseit, hatékonyabb közös külpolitikai fellépést tesz lehetővé, ezen kívül könnyebben lehet majd végrehajtani a reformokat. A Lisszaboni Szerződés nagyon fontos lépés az Európai Unió demokratizálódása szempontjából, és hosszú távon is előrevisz" - fogalmazott.

Csak együtt lehet Európa befolyásos

Melchior Wathelet úgy vélte: az unió több mint húsz éve, az euró megalkotásától kezdve nem hozott jelentős döntéseket, vagy ha mégis, azt mindig kényszerből tette. A professzor példaként említette a 2004-es, nagy bővítést.

Hozzátette: a 27 tagállamot összefogó uniónak a korábbi szerződések már nem biztosítanak megfelelő keretet, azon kívül akadályozzák a gördülékeny döntéshozatalt. Ezért is fontos a Lisszaboni Szerződés elfogadása - tette hozzá.

Kiemelte: az uniós döntések mostanság legtöbbször a tagállamok önös érdekein buknak meg, az államok sokkal kevésbé tartják szem előtt a közös célokat, mint egyéni érdekeiket. Így nagyon megnehezül a közösségi döntéshozatal.

Melchior Wathelet hozzátette: a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy van-e kedvük egy közös Európa építéséhez. Hozzátette: véleménye szerint ez az egyetlen út, hiszen az európai országok csak így tehetnek szert jelentős befolyásra a világban.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást