"Legyen világos: az állami garanciavállalás a bizalom helyreállításáról, és nem a felelőtlen gazdálkodás miatt bajba került pénzintézetek megsegítéséről szól" - hangsúlyozta Nicolas Sarkozy hétfőn, a rendkívüli kormányülést követően, amelyen úgy döntöttek: az állam 360 milliárd eurót fordít a pénzügyi válság kezelésére.
A francia államfő elmondta: 320 milliárd euróig garanciát nyújtanak a bankközi hitelekre, további 40 milliárd eurót pedig a bankok esetleges feltőkésítésére szánnak. Nicolas Sarkozy többször hangsúlyozta: mindez nincs ingyen.
A segítségért folyamodó társaságoknak piaci árat kell fizetniük a kezességvállalásért, másrészt el kell fogadniuk a cégvezetők mozgalma, a Medef által a múlt héten kidolgozott és az InfoRádió által is ismertetett vezetői kódexet, amely a csúcsvezetők végkielégítésének, illetve juttatásainak korlátozását írja elő. Nicolas Sarkozy azt mondta: nem folytatódhat az a javadalmazási rendszer, amelyik a pénzpiaci üzletkötőket a mind nagyobb kockázatvállalásra ösztönzi.
A köztársasági elnök az állami segítségnyújtás konkrét formájáról is beszélt. Mint mondta, minden kérést külön megvizsgálnak, és csak azokkal a bankokkal tárgyalnak, amelyek elegendő saját tőkével rendelkeznek. A gazdasági miniszter ehhez később egy interjúban hozzátette: azt is vizsgálni fogják, hogy a bankok mire költik a felvett pénzeket.
Az állam jól jöhet ki a válságból
François Fillon miniszterelnök hétfőn a legnagyobb francia tévécsatornának adott interjúban hangsúlyozta: a mentőakció semmiképpen sem járhat adóemeléssel, sőt, úgy vélte, a francia állam nyereséggel jöhet ki a pénzügyi válságból. A kormány ugyanis egy olyan társaság felállításáról döntött, amely a bankok helyett vesz fel hitelt a nemzetközi piacon, amiért az érintett pénzintézeteknek jutalékot kell fizetniük.
A hétfőn bemutatott intézkedéstervezetet a kormány még a héten el akarja fogadtatni a parlamenttel, ezért a miniszterelnök "nemzeti egységre" szólította fel a szocialistákat, akik módosító indítványokkal elodázhatnák a szavazást. Az ellenzéki párt vezetői máris jelezték: a "felelősségteljes viselkedésért" cserébe azt kérik, hogy az állam képviselői kapjanak helyet a megsegített bankok igazgatótanácsaiban.
Egy a múlt hét végén, tehát még a 360 milliárdos csomag bejelentése előtt készült felmérés szerint egyébként a francia lakosság kifejezetten nyugodtan szemléli a pénzpiaci, és az azzal járó politikai fejleményeket. A megkérdezettek 81 százaléka azt mondta, nem készül kivenni megtakarított pénzét bankjából, 67 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy bízik pénzintézetében, 56 százalék pedig egyáltalán nem tart gazdasági válságtól. A képet árnyalja azonban, hogy a válaszadók 49 százaléka tart a munkanélküliségtől.