Miután az ír kormány is hasonló csomagterv mellett foglalt állást, és Párizsban is fontolóra vették pénzügyi segélyprogram kidolgozását, nem lehet kizárni, hogy a berlini koalíció sem zárkózik el az elképzelés elöl.
Elsőként a Deutsche Bank elnöke, Josef Ackermann szállt síkra amerikai példára kidolgozandó állami segélyterv mellett. A Hypo-Real Estate megmentésére hozott 35 milliárd euró hitel is ebben az irányba mutatott, de időközben gazdasági szakértők, élükön a mannheimi egyetem közgazdász professzorával, felteszik a kérdést: az átlag polgár miért feleljen adója révén a nagybankok elhibázott döntéseiért?
A kancellár ugyan még nem tette le a garast ebben a kérdésben, de hangsúlyozta, hogy mielőbb gondoskodni kell olyan ellenőrző mechanizmusok megvalósításáról, amelyek lehetővé teszik a milliárdos tételek befektetésének pontos követését, illetve időben meghúzzák a vészféket, ha az összegek veszélybe kerülnek.
Az állami segélyfolyósítás hívei és ellenzői közti érvelést alighanem Berlinben is nemzetközi szinten fogják eldönteni, erre utal az is, hogy a G-7 európai tagállamai - Francia- és Olaszország, Nagy-Britannia és Németország - vezetői a hét végén összeülnek, hogy kiutat keressenek a pénzügyi válságból.