Ahogy egyre mélyül a Wall Street pénzügyi válsága, mindkét amerikai elnökjelölt az ország legkiválóbbnak tartott közgazdászait faggatja a lehetséges kiutakról.
Barack Obama korábbi pénzügyminiszterekkel - Robert Rubinnal és Lawrence Summersszel tanácskozik -, és a csapatban ott van Paul Volcker volt amerikai jegybankelnök is. Utóbbinak tulajdonítják, hogy az 1970-es évek végén megállította az inflációs folyamatot.
John McCain a Harvard Egyetem közgazdász-professzorával, Ronald Reagan elnök korábbi tanácsadójával, Martin Feldsteinnel folytatott maratoni megbeszéléseket, és kikérte a Stanford Egyetem közgazdászának, John Taylornek, valamint a Hewlett Packard hajdani vezérének, Carly Fiorinának a véleményét is.
A két jelölt rá is szorul a gazdasági szaktekintélyek tanácsaira, mert eddig még semmilyen üzenetet nem fogalmaztak meg a pénzpiaci, illetve a jelzáloghitel válságból kivezető utat illetően, pedig a kampányban ez a téma kezdi kiszorítani az összes többit.
Kiszorul minden más téma a kampányból
Az Obama tábor legutóbb mindössze annyit fogalmazott meg, hogy a pénzpiaci válság megoldása nélkül nem lehet segíteni a munkanélküliségen és fellendíteni a gazdaságot, amely a nagy világgazdasági válság óta a legkomolyabb krízisével küszködik.
McCain álláspontja szerint a Wall Streetet érintő szabályozók átalakításával lehetne elkerülni a jövőben az ilyen válságokat. A republikánus jelölt a Wall Street "kitakarítását" emlegeti, hozzátéve, hogy a gazdaság azért erős alapokon nyugszik.
Erre az Obama tábor gyorsan reagált: a valóságtól elszakadtnak minősítette McCain szenátor állítását.
Elemzők szerint mindkét tábor a szabályozókat és magukat a bankokat teszi felelőssé, a felkért szaktekintélyek pedig igen hasonlóan ítélik meg a helyzetet, kiemelve, hogy ilyen körülmények között a kormány nem fog tudni a partvonalon maradni, akárki kerül is a Fehér Házban november 4-e után.
Greenspan: nem kell minden bankot megmenteni
Obama tanácsadója odáig ment, hogy korábban soha nem látott kormányzati beavatkozás szükségességéről beszélt a pénz- és az ingatlanpiacba.
A következményektől ezzel együtt mindenki tart. Kenneth Rogoff, a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezető közgazdásza, aki ma szintén a Harvardon professzor, összegezte a tennivalót: ha a rendszer tovább roppan, a jegybank nem fog tudni hátralépni, és kénytelen lesz bedobni - nem a törülközőt, hanem az adófizetők súlyos milliárdjait.
Alan Greenspan, a Fed előző elnöke viszont úgy véli: a válság több nagy pénzintézet csődjéhez fog vezetni , ám nem kell mindegyiket megmenteni.
Az amerikai sajtó gőzerővel találgatja, hogy melyik jelölt lenne jobb a gazdaságnak. Előbb-utóbb mindkettő kénytelen lesz színt vallani, hiszen a választásig mindössze 50 nap van hátra, de könnyen elképzelhető, hogy a pénzügyi és hitelpiaci válság kezelésének módja lesz az elkövetkező hetek legfontosabb töréspontja a két politikus között.