Az Európai Unió kétségbeesetten próbál valamilyen kemény üzenetet küldeni a dél-oszétiai harcok után Grúziába bevonult Oroszországnak. A hétfői, brüsszeli rendkívüli csúcs feladata is a "világos és egységes üzenet" megfogalmazása lett volna. Ami már korábban világossá vált azonban, hogy nem a Moszkvával szemben már-már militáns módon szembenálló britek, baltiak vagy Lengyelország kerekednek felül, hanem a békülékenyebb francia-német-olasz platform.
Ezek az országok különösen függenek az orosz olaj- és gázexporttól és nem engedik, hogy az új tagok történelmi sérelmeik és fenyegetettségük miatt kemény szankciókat kényszerítsenek ki Moszkvával szemben. Így - bár soros elnökként Nicolas Sarkozy francia államfő arról beszél, hogy kérdésessé vált Oroszország és Európa kapcsolata -, a francia elnökség kizárta a büntetőintézkedéseket.
Ami történhet, az az, hogy jegelik az új európai-orosz stratégiai partnerségi egyezményről folyó tárgyalásokat. Nagy-Britannia az utóbbi időben különösen keményen fogalmaz - immár Gordon Brown miniszterelnök is arról beszél, hogy "meg kell állítani az orosz agressziót" és egy véleménycikkben közölte: megszüntetik a szigetország függőségét az orosz gáztól és olajtól.
Moszkvában viszont dühösen kommentálják, hogy a britek nem beszélnek az úgymond valódi agresszorról, a Dél-Oszétiát lerohanó Grúziáról. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn ismét értésre adta, hogy Moszkva úgymond "proaktív" külpolitikát folytat. A bírálatokra adott válasz helyett a Grúzia elleni fegyverembargó bevezetését sürgette, legalábbis, amíg Mihail Szaakasvili marad az elnök. Azt is közölte: Oroszország új normát állított fel nemzeti érdekei védelmére és az Egyesült Államoknak meg kell tanulnia ezzel együtt élnie.
Egy kritikus hangvételű hétvégi interjúban Vlagyimir Putyin miniszterelnök pedig azt mondta: Oroszország nem akarja az olajjal és a gázzal zsarolni Európát, mert úgymond "megbízható partner" és a szovjet időkben Ukrajnának átadott Krím-félszigetet sem akarja visszaszerezni. Putyin közölte: nem volt más választásuk, mint saját állampolgáraik védelme, még annak árán is, ha a Nyugat úgymond elveszi a kolbászt.
Az egységes európai külpolitika hiányára utalva pedig azt mondta: talán jobb, ha Washingtonban érdeklődik az európai irányvonal után. Az orosz hivatalos szervek azonban keveset beszélnek arról, hogy az állampolgárok védelméről szóló érvelést megelőzte az, hogy állampolgárságot adtak a szakadár grúz tartományok lakosainak. Közben Brüsszelben Javier Solana külpolitikai főfelelős közölte: civil megfigyelő missziót küldenek Grúziába, ellenőrizni, hogy valóban kivonták-e az orosz katonaságot.