Az oroszok már magukénak tekintik Dél-Oszétiát

Infostart
2008. augusztus 15. 15:46
Miközben az orosz csapatok továbbra sem vonultak vissza Grúziából, felmerült, hogy a francia béketervben található kiskapuk miatt Moszkva elnyújthatja a kivonulást. A Grúziába érkezett Condoleeza Rice amerikai külügyminiszter egy olyan tervet akar aláíratni a felekkel, amelynek alapján az orosz harcoló alakulatok azonnal távoznának, bizonyos engedmények fejében.

Továbbra sem világos, hogyan sikerül az életet normális kerékvágásba terelni a grúz-oszét-orosz konfliktus lezárulása után. Elvben Oroszország megvédte Grúzia szakadár régióit, biztosította, hogy ott oroszbarát vezetés legyen hatalmon és kinyilvánította azt is, hogy a szakadár köztársaságok végleg ki fognak szakadni a grúz államból.

Csakhogy közben az orosz hadsereg továbbra is jelen van több, tisztán grúz városban, például Goriban, amely az országot kelet-nyugati irányban kettészelő úton fekszik.

A jelek szerint erre a sebtében összeállított hatpontos francia béketerv ad lehetőséget. Az ötödik pont szerint ugyanis Oroszország "további biztonsági lépeseket" vezethet be Grúziában, amíg fel nem állítják "a konfliktusövezetet megfigyelő nemzetközi mechanizmust". Mindez felhatalmazást adhat az orosz hadseregnek, hogy olyan helyeken maradjon, mint a dél-oszétiai offenzíva kiindulópontjául szolgáló Gori.

Az oroszok azzal indokolják az elhúzódó kivonulást, hogy fenntartják a rendet, és megakadályozzák a hátrahagyott fegyverek ellopását. A hadsereg nyomában azonban különböző kaukázusi milíciák is érkeztek, akik a Human Rights Watch jogvédő csoport szerint fosztogatnak, civilekre lőnek, az oroszok pedig nem fékezik meg őket. Katonai források azt mondták: a hadsereg nem tud rendőri feladatokat ellátni. A jogvédők a grúz erőket is hibáztatják, amiért Chinvali ostroma idején a civil lakosságot nem kímélve, úgymond válogatás nélkül tüzeltek.

Az orosz média arra koncentrál, hogy a város romjai közül és a kertek ideiglenes sírjaiból továbbra is ássák elő a halottakat, és nincs elég koporsó. A város körül pedig állítólag továbbra is mesterlövészek - köztük női harcosok és ukrán állampolgárok - fenyegetik a lakosokat.

Közben az orosz kormány újabb jelét adta, hogy immár sajátjának tartja a területet: a városba érkezett Szergej Sojgu katasztrófaügyi miniszter, aki közölte, hogy két évig tart majd az újjáépítés.

Átdolgozott béketerv

A Tbiliszibe érkezett Condoleeza Rice amerikai külügyminiszter közben a francia béketerv újabb változatát akarja aláíratni a felekkel. Ennek értelmében az orosz harcoló alakulatokat azonnal kivonnák, az oroszok maradhatnának a két szakadár köztársaságban, és joguk lenne Dél-Oszétia határán túl, Grúziában járőrözni, a határtól tíz kilométerig terjedő sávban.

Ezzel gyakorlatilag olyan helyzetet teremtenének, hogy ha a járőröket támadás éri, akkor az orosz hadsereg ismét mozgásba lendülhetne katonái megvédésére. Condoleeza Rice azonban hangoztatta: nem olyan javaslattal érkezett, amely ellentmondana a grúz érdekeknek. Név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek szerint a járőrök csak ideiglenesek lennének, és pontosan meghatároznák hatáskörüket. Viszont egészen addig maradhatnának, amíg meg nem érkezik egy nemzetközi békeerő.

Francia illetékesek elismerték, hogy a szerdai tűzszüneti egyezmény korántsem volt tökéletes, de azt mondták: a legfontosabb feladat a harcok leállítása volt. Mindeközben mindkét oldalon több tízezer menekült várja, hogy visszatérhessen otthonába.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást